Sötétben fénylő csodálatos tünemény,
Élet tengerén hánykolódók mentsvára,
Sosem ostorozó,szép égi üzenet,
Mely a leggyönyörűbb emberi küldetés,
Mi csak születhetett erre a világra,
Hogy boldogabbá tegye azt:a Szeretet!
Szeretet,mely rosszat sosem birtokol,
Melynek nevében nem pusztítják a jót
És lázítják a népet egymás ellen;
Tett barlangjában el sosem bujdokol,
Az elmerülőnek adják a hajót,
De gonosz,önző jóságot nem tettet;
Hamisan nem ígéri a jobbat,
Az önkényt nem becsüli le könnyedén,
S csalódás könnyeit elsírja velünk,
Bár hitetlenül nem dícsérjük sokra,
Inkább más okra fogjuk a nevetést,
Hibáztatva nehéz sorsunkért;ne tegyük!
Szív bújáért ne okoljuk a kötődést,
Gazdagság fölött nem szabad marakodni,
Késő időben a megbánás hiába.
Mi vezéreljük az egymással törődést,
Adni,osztani,másokra is gondolni:
Ez az igaz,örökös szeretet ára.
A szeretet ára
By Henkee
7 hozzászólás
Különösen a vége tetszett,
Igen boldog ára van a szeretetnek!
Örülök,hogy tetszett és köszönöm,hogy olvatál:)
Nagyon szép gondolatok kedves Henkee, Grat! 🙂
Köszönöm:)
Gyonyoru mondatokkal "festetted meg" a szeretet fogalmat! Elmeny volt olvasni.
Köszönöm:)
Szia!
Most lehet, hogy kinevetsz, de a Titanic balsorsa jutott eszembe a versedről, lehet, hogy azért, mert épp azt a dalt küldted el, de —csodálatosak— a gondolataid!
Fantasztikusan sok érték rejlik bennük!
Vigyázz erre, ez nagyon nagy kincs, és csak azzal oszd meg aki méltó erre!
Ok. Leálltam….csak jó figyelni Rád. most mennem kell, mert épp hazaértem az "ezüsttavi kirándulásból", és annyi halat fogtam..))
Üdvi: d.p.