Pusztulásra itélt gondolat,
Már csak a távolból hallom a hangodat.
Minden mi szép volt magaddal vittél,
Te is abban az álomban hittél.
Miért lett vége, miért kell, hogy fájjon,
Csak merengek,a véget várom.
Üvöltenék de tudom hogy hiába,
Miért esünk hasonló hibába?
Kitépted a szívem a földre dobtad,
Bele rúgtál és megtapostad.
Még fáj
By Stevee
5 hozzászólás
Nagyon fájó vers:( szóról szóra ilyen ez az érzés a fájdalom!
Jajj! Stevee ezek tényleg fájó sorok,
Miért ilyen kegyetlen a sorsotok?
Ha igy fáj, miért lettt vége?
Álmotok, miért nem lett a valóság része…:(
Hajolj le s vedd fel azt a szívet.Vagy vársz míg valaki más veszi fel?
Nagyon szép, fájdalmas búcsúzás.
Ezt a fájdalmat is ki fogod heverni, előbb-utóbb.
Ne hagyd magad!
Örülök, hogy ismét Nálad jártam.
Jó vers. Szomorú. (üdv.Á.E.)