Megint elfogott az a gyermeki érzés
a, de jó volna ott lenni.
Akkor cseréptetős háztetőket néztem
ott a kémény tövénél, ott ahol,
az a galamb ül, pici fűcsomó.
Itt hagyni, ott lenni, csak ülni.
Oda már nem jöhet utánam.
ott lenni
By KGDávidBy KGDávid
2 hozzászólás
szep vers gratulalok
az a fűcsomóvá változó galamb a legjobb
nekem legalábbis:)