Ki ne szeretné a tükörtojást,rántottát/omlettet, vagy bármi olyan tojásos ételt ami igaz,hogy állati eredetű táplálék,de nem kell érte megölni egy kedvencet sem?Ovovegák figyelem!
Ma már mindenféle házikedvenc fellelhető egyes háztartásokban. van aki a kutyára,macskára aranyhörcsögökre esküszik, hisz olyan édesek!(Persze van aki más fűszerrel tudja csak elképzelni)
Egzotikus állatok: kígyó,sikló,pók,kaméleon,halak…blablabla…
Nem túl hasznos élőlények. Csak mellék és végtermék van.De az rendesen. Na jó,van amelyik szőrös és puha, és hízeleg. De erre a célra bármelyik pasi kapható,ha a nő elég ügyes. Bár néha a pasiktól nehezebb megszabadulni,mint egy cicától.
Azt mondják,hogy a kutya csak kertes házba való…meg a macska is. Állatkínzás, egyetértek.Nagy terület kell nekik,ahol kedvükre ugrándozhatnak, csellenghetnek,kakilhatnak,pipilhetnek…
Én tudok valamit,amire senki nem vagy csak kevesen jöttek rá.
Haszonállat a kulcsszó!Erre a legmegfelelőbb a szobatyúk.
Ha pár négyzetmétert a lakásban befüvesítek(mondjuk az erkélyt),elkerítek,már tarthatok is tyúkot. Nem fogyaszt sokat (mondjuk a magokat meg kell venni) és máris indulhat a Tojásvárás. Készítek neki egy kis fészket,ahova elvonulhat a dolgát végezni. És várom a végeredményt. Persze jól nézzük meg,hogy nem-e kakast tojatunk épp.(az csak a korán kelőknek jó)
Ha eleget foglakozunk vele,(már pedig foglalkozz vele,hidd el megéri)megfelelően tápláljuk,akkor akár napi (nem csalás és nem ámítás) 2 tojásunk is lehet. Az heti 14, és évi 728 koleszterindús biotojás. A szomszédok csodájára járhatnak és ha 2 tyúkkal teszem mindezt,akkor üzeletlhetek is.
Gondoljátok meg: évi 1456 db tojás.Egy egész lépcsőházat jóllakathatnék tojással.
A bevételt pedig egy perselybe gyűjtve félretenném a biofarm-álmom megvalósítására…
Ovovegák,most ne olvassatok!
Ha mégsem a várakozásaimnak megfelelően alakulnának a dolgok,még mindig lehetőség van egy jó kis, igazi (ahogy a nagyi csinálta) tyúkhúsleves elkészítésére.
6 hozzászólás
Nekem volt szobatyúkom, két és fél évig élt. Minden nap kaptunk tőle egy igazi tojást. Életét nem a fazékban végezte, hanem a kertünkben temettük el. Nagyon szerettem, életem legkedvesebb állata volt.
No, szóval ez a cikked is tetszett.
Nekem van udvarom, ott tartottam őket, és figyeltem a viselkedésüket, pl. a csipkedési rangsort. Volt egy, akit annyira kigolyóztak maguk közül, hogy nem volt neki szabad egyáltalán enni. Nem tudom, miért pikkeltek rá ennyire. És a megfigyeléseim szerint a vörös szinű kakasok temperametumosabbnak bizonyultak, mint a fehérek 🙂 Lehet, hogy csak az enyémek, mert más baromfiudvarokra nem terjesztettem ki a megfigyelésem, mert mikor a hozzátartozóim rájöttek, hogy csak etetem, simogatom és figyelgetem őket, levágni pedig nem vagyok hajlandó, megfosztottak megfigyeléseim tárgyaitól. 🙂
Ez jellemző! A baromfi pártiakat hülyének nézik. Ez volt velem is. Pedig a tyúkok akkor is okosak!
🙂 Egyébként én pl. nem lennék képes megölni.Én is a babusgatós tipus vagyok,de a legtöbben inkább a fincsi husit látják benne.
Nem eszem kacsa,liba húst.Nem eszem marhát és vadat.A jó öreg mirelit csirke,hal és olykor a disznó maradt az étrendemben.De csak,ha nem a saját udvaron nevelt állatkáról van szó!!!:D
Jó felvetés! Tetszik, ahogy felvezeted a témát, és hogy számadatokkal támasztod alá a tyúkelőnyöket 🙂
Egyetlen hibára hívnám fel a figyelmet: olyat nem mondunk, hogy "nem-e" – a mondat helyesen "nem kakast tojatunk-e". De nem akarok kötözködni, egyébként tetszik az írás! 🙂
üdv
Zs
Lehet,hogy csak falusiasodtam a "nem-e" szócskával.Nálunk így is mondják.De az a jó,hogy ennek ellenére is lehet érteni a mondandóm.:)Köszönöm,hogy olvastál!!!