Sajnállak, amiért ennyire szegény a lelked,
Hogy csak a reklám kelti fel a figyelmed,
Hogy mindent elhiszel, amit a tévében látsz,
Hogy minden lakót benne hűen imádsz,
Hogy kevés vagy, de megszámlálható,
Ne aggódj, sok a hozzád hasonló.
Jó az amit teszel: te így gondolod,
Pöffeszkedve ülsz labilis trónodon,
Mely bármikor elporladhat,
Semmi nem lesz alattad.
Mit teszel akkor? Ne mondd, én sejtem,
Közlöd hogy: „én le sem estem,
Csak így volt a legjobb, te is láthattad,
S végig ezt a pillanatot várhattad”
Nem vártam, csak megjósoltam, ne neheztelj rám kérlek,
Értem: ha nem teszed az lett volna vétek.
De te mindent jól csinálsz, és szeretem ezt mondani neked,
S az is jó, hogy ezt nehezen feleded,
Mert káprázatos erő árad minden mozdulatodból,
Szédületes értelem zúdul minden gondolatodból.
De én ostoba vagyok, nem értem, hogy bírod ezt elviselni,
Hogy bárhol van az ember, oly könnyű rád felfigyelni,
Mert még az átlagnál is többet nyújtasz, ragyog az elméd,
Tudom, hogy kimondani ezt még te sem nagyon mernéd,
De ha valaki ennyire jó, azt nem elég milliók értésére adni,
Mondd el, hogy kifogástalan vagy, kár is tagadni.
Add ki végre magadból, mit eddig csak keveseknek fedtél fel,
Aztán fogadd el, hogy egy nulla vagy és csendben menjél el!
3 hozzászólás
Jajj!A vege fantasztikus!
(bocsanat,nemtudok ekezettel irni,nem az en gepmen vagyok)Hozza kellet szolnom
versedhez,vagy level,uzenet…sok benne a duh,lazongas…erdemes,hogy vagy?,lehetsz?,…inkabb a vege!
Grat!Majd megkereslek normalis korulmenyek kozt!
Remekül megfogalmaztad a bárgyú, tévénéző ember filozófiáját. Legtöbbjük sajnos agymosott, úgyhogy hozzájuk nem ér el az üzeneted. A lényeg, hogy mi értjük.:)
Gratulálok: Colhicum
Hát igen, kedves Colhicum sajnos szembe kell néznünk és együtt kell élnünk ezekkel az emerekkel, ami nem egyszerű…. de sajnos nem tud az ember mit csinálni, csak annyit tud tenni, hogy ő maga nem válik ilyenné. Köszönöm a hozzszólásod!
Köszönöm, kedves gyogyo! 🙂