Miért mindig akkor,rohamoznak meg a gondolatok,amikor nem akarok gondolkodni?Amikor szeretnék megnyugodni,aludni és álmodni,mert akkor legalább,általában jó dolgok történnek.És nem azon agyalni,hogy mit hoz a holnap,mit hozhat még ezek Után a holnap.Ennyi rossz után,ami ma történt,talán holnap jobb lesz?
És nem azon agyalni,hogy mikor lesz már végre vége.Vége annak,hogy a szeretett lénnyel kapcsolatban,újabb és újabb kérdések pattannak ki a fejemből,aki minden éjjel az álmaimban jár,mégsincs velem…
Miért? Mikor? Meddig még?
És ki ad ezekre választ? És miért nem hagynak nyugodni a gondolat-manók egyáltalán,akik folyton a nyomomban vannak?Azok a gondolatok,és kérdések,amikre úgy sem ad senki választ,olyat főleg nem,amilyet szeretnék hallani.
Ma sem tanultam semmit,-jut eszembe-Azok miatt! Ejejj…Pedig mennyi tanulnivaló vár még rám.Jóóég…A gondolataim már az örületbe kergetnek,ezért nem megy a tanulás sem,vagy épp az amit csinálnom kellene.Utálom ezt…
Nem fogom semmire vinni az életben,ha a magánéleti dolgaim és a lelki állapotom ennyire befolyásolja a viselkedésemet és a teljesítményemet,akár a suliban,akár a munkában.De hát ha,egyszerűen fáj,mit tegyek?Ha ennyire fáj,néha jobban,néha kevésbé,tehát egyszóval:mindig,nem tudok úgy tenni mintha semmi nem történne itt bennt.Nem hiányozna,nem járna Ő a fejemben állandóan,és nem látnám mindenkiben Őt…Mikor azt mondom, "jól vagyok",-valójában- azt akarom,hogy valaki nézzen a szemembe és mondja azt: "mondd az igazat"!
…
6 hozzászólás
Kedves Nadja!
Ez a te életedet vetiti le?
Belülről fáj minden, kisértenek a gondolatok, az éjszakák és a nappalok egybefojnak, és mindenkiben Őt keresed? hm…Azt mondod jól vagy, pedig belülről emésztenek a dolgok.
Nagyon érthető minden amit leírtál.
Viszont van egy dolog, amit szerintem beletettem volna.
nem mást, mint, azt az igazat, amit már jo lenne kimondanod valaki szemébe:)
Ami megkönnyitené a leleked, és megoszthatnád valkivel kétségbeesésed.
Remek írás, érzelemes lelkivilágod van, és ez tetszik.
és várom a verseket, már nagyon rég nem írtál!!!!ugyhogy hajrá!!!
Nagyon köszönöm a hozzászólást.Jol esett,igazán!Igen,ez velem történik…Sajnos nem történt,hanem történik.Igazábol,én vagyok az idiota hogy még mindig reménykedem.Abban igazad van hogy belekellene irni…Csak nem tudom hogyan =) =( Igen rég irtam,pedig gyűlnek a versek.
Köszönöm!Mégegyszer!
Szia! Huu tetszik nagyon pláne az utolsó sor!! Ügyes vagy:)
Köszönöm=) Szerintem is csak az utolso sor a jo =) Örülök hogy tetszett,valami hiányzik belőle..
Kedves Nadja!
Nem csak szakítás után vagy így az ember, hanem akkor is amikor nincs vele a másik.
Én is gyakran vagyok úgy, hogy nem tudok aludni, mert jár az agyam, és emiatt másnap fáradt vagyok.
És tényleg, ilyenkor sokan megkérdezik, hogy mi a baj, a gond csak az, hogy a valóság senkit sem érdekel!
Nagyon jól leírtad az érzéseidet!
Gratula!
Myrthil
Nagyon kedves vagy,hogy irtál és örülök hogy tetszett:)És tényleg,utálom,ha valaki megkérdezi hogy mi a baj,de a választ meg sem várja.. :S
Üdv!:)