Dühös nem vagyok, még csak nem is fáj,
De az hogy ezt nem tudod, az nagyon kár,
Mert így hihetsz még bármit, olyat, ami neked jó,
Hogy bármi amit(nem)tettél megbocsátható.
De nincs megbocsátás, sajnos, nincs,
De ne aggódj,
Karodon többé nincsen bilincs,
Soha nem is volt…
Szabad vagy, de szabad voltál,
Rossz, hogy ezt nem tudod,
Bár, lehet, végig engem okoltál,
És rossz, hogy ezt nem tudom.
Egyszerű vagy te is, ismerlek már régóta,
S bár te azt hiszed, te vagy a nagy „szívpilóta”,
Sokszor eltévedsz, s még azt hiszed: repülsz,
Csak a végzetes légörvény elől menekülsz!
De nincs megbocsátás, sajnos nincs,
De ne aggódj,
Karodon többé nincsen bilincs,
Soha nem is volt…
Könnyebb elnézni neked bármit, mint másnak,
Tudod, nálam is mostanság jobb idők járnak,
Neked könnyebb volt elnézni mindent, tudom
Lassan az ostobaságod is végleg megunom.
De olyan könnyű rólad nem venni tudomást,
Jó, hogy nem tudsz okozni semmilyen csalódást.
Mivel soha semmit nem reméltem tőled,
Jó így most: „kiábrándulni” belőled!
De nincs megbocsátás, sajnos nincs,
De ne aggódj,
Karodon eddig nem volt bilincs,
Csak mostantól lesz….