Térdeltem
és nem értettem,
minek miért az az oka…
Könnyeztem
és csak meséltem…
…talán elér lelkem szava…
Virágok,
apró kristályok
fonódtak előtted eggyé…
az arcod,
tiszta áldásod
keresem minden út mentén.
Tisztelve
és Istent félve
nyújtom a szívemet feléd…
Mindennap
újra meghasad…
a legszebb virág a tiéd.
4 hozzászólás
olyan ez a vers, mint egy szál virágnyi szeretet,
amit elhelyeztél szeretetből
nagyon tetszik
Köszönöm kedves András, teljesen igazad van… annak is szántam..
Kedves Andika gyönyörű verset írtál, Ő már biztos ismer téged. Versedből árad a szeretet. Gratulálok. 🙂
Köszönöm kedves Györgyi! Remélem, igazad van. Szeretném, ha tudná, hogy ismeretlenül is szeretem. Van miért…