Emlékezni akarok rád

Emlékezni akarok rád,
feledve mi akkor még fájt,
olykor tűnj elő álmomban,
kopogtass belső váramban.

Emlékezni akarok az érzésre,
mikor néztem, ahogy beszélsz,
mikor láttam velem remélsz,
mikor nem tudtam, majd emlékben élsz.

Emlékezni akarok a várakozásra,
mikor izgatottan lestem léptedet,
emlékezni, mert fáj látni a képedet,
veled akartam szárnyalni az éveket.

Emlékezni akarok milyen téged ölelni,
érintésed illatát mélyen szívembe zárni,
álmodó arcoddal álmatlanul álmodni,
csak ez maradt, minden más elszakadt.

Emlékezni akarok rád,
de félek már homállyá vált,
reggeleim arcod taszítják,
te vajon vágysz emlékezni rám?