Fentről nézem a világot
Remek innen a kilátás!
Idefenn minden világos,
De lentről hallok kiáltást.
Lerepülök a talajra,
Innen már más a kilátás,
Más a világnak alapja!
Középről hallok kiáltást.
Felemelem a fejemet,
Új vélemény formálódik.
Máshogy látom a helyemet,
Minden bebizonyosodik:
Egy dolognak van több arca,
Az érmének több oldala.
Észrevenni: az ész harca,
Látni: az ész diadala.
2 hozzászólás
Azt hiszem, az utolsó sorok a legkifejezőbbek 🙂
üdv.: Doreen
Köszönöm, én is így gondolom 😀