Libegtem a lankák felett,
szürcsöltem a forró levet,
majd leugrottam,
mielőtt mondtam a nevet.
Kakaó a hegyoldalban
szívódott a hóban halkan,
én feküdtem,
zord lavinát megzavartam.
Elindult testemet tolva,
ráestem egy parkolóra.
Jé! Egy Moszkvics!
Milyen szép, de mégis ócska.
1 hozzászólás
Nagyon tetszenek a verseid! Ez is remek. Csak így tovább!
Üdv.Ngaboru