Mit mondasz, mikor egy ismerős
– amúgy örökké életvidám –
találkozót lefújva a telefonba zokogja:
„Most halt meg apu.”…
Csak állsz az utcai forgatagban
(mind valakinek a gyereke),
s könnyek gyűlnek szemedbe
az összes apuért.
„Sajnálom, annyira sajnálom!” –
dadogod bénultan,
s az éteren át öleled
megrepedt porcelánszívét.
Aztán indulsz tovább,
míg ujjad rányom egy
gyorshívó gombra:
„Szia, én vagyok. … Csak úgy
hívtalak…. semmi extra.”
Semmi extra
By Netelka
2 hozzászólás
Kedves Netelka!
Eddig ha valakinek a versére valamit irtam mindig egy , a vers olvasása közben eszembejutott idézetet csatoltam hozzá. Sohesem mertem volna elképzelni, hogy egyszer jön egy alkalom amikor, az évekkel ezelőtti saját mondásomat idézhetem. már negyven éve foglalkozom az idézetekkel, harminc éve pedig minden nap, mig dolgoztam az irodám ajtaján, mióta nem dolgozom egy Titns centrum bejárati tábjálára irok egy idézetet, Egy pár évnek ezelött, egy saját mondást is feltettem, aláirás :Ismeretlen. Akkor azt irtam:
"A jó barát az, aki akkor is felhiv, ha nincs semmi mondanivalója" És most te adtál alkalmat arra, hogy e mondásomat megismételjem.
Üdv. Toni
Köszönöm, kedves Toni.