Ki tartja a lelket benned, amikor
sorsod építőkövei dőlnek rád,
s ha felülemelkedne a romokból,
kínok nélkül szállna az égen tovább?
Ki írja a verset benned, amikor
a szavakat az öröklétből veszed át
egy percre, s formálod, ahogy korongon
fazekas korsót, tálakat formáz?
Ki szítja még az életet benned,
ha már nincs hová és nincs miért menned?
Elfogyott az út, s ha lenne is feljebb,
minden elveszett már, ami csak elveszhet.
Ki mondja meg miért vet lobot lelked,
s érthetetlen, vad tüzű szerelmed
miért gyötör meg, s e kortyban miért kellett
az örök szerelmet is magadhoz venned?
6 hozzászólás
kedves András!
A feleletet, csak a magam részéröl tudom megadni, ami csak három betű: HIT. Az az én hitem. És ha a hitem megvan, akkor abban a pillanatban, párosul hozzá a remány is. Igaz néha egy kicsit inog, de nem a hitem, hanem a magamba öntött remény. A remény pedig egy érdekes dolog. Ő nem jön mindig magátol hozzám, néha nekem kell ötet felkeresnem. Van amikor elbujik afelségem egy kis mosolyában, van amikor, az egyik, vagy a másik hsz.-ban bujt el, van amikor egy nem remélt, de annál nagyobb örömet adó véletlen találkozás, vagy egy váratlan hir, aminek, az első pillanatben semmi köze a én reményemhez, de ha elgondolkodok, akkor rájövök, indirekt, igen is köze van. Ez mind segit. De nekem is kell tenni érte valamit, mert már én is ültem napokig várva a remányre, és azhelyett, hogy jött volna, majdnem a Hitemet vesztettem el, Ezeket a godolatokat a versednak köszönhetem, és neked a szép versért.
üdv Toni
Kedves András!
Talán az Úr Srí Khrisna tudna erre választ adni, aki a Bhagavad Gitában Arjunának feltárta a lélek öröklétét és elpusztíthatatlanságát a kuruksetrai csatamezőn megjelenvén.
Bizony én is tudom, hiszen már nekem megmutatták a tükröt, de nem könnyű mindezt földi rendszerben dimenzionálni. 🙂
Gratulálok mélyen elgondolkoztató, lírai versedhez!
Üdv.: Alberth
köszönöm, kedves Toni:)
köszönöm, Alberth, örülök, hogy tetszett
Jó kérdések…
De én nem tudok válaszolni.
Talán Te… Ha magadba nézel.
Nagyon tetszett.
Kaptál egy ötöst…
🙂
örülök, hogy tetszett, Barna:)
köszönöm