Rég volt már az
Mikor szívem ezt kívánta
Rég volt az a perc
Mikor kezem lágy tested ölelésre zárta
Rég volt már az a pillanat
Mikor éreztem hajad selymét
Most újra érinteném
Lágy bőröd
Most újra érezném
Kezed mellegét
Most újra hallanám
Bájos kis hangod
Kérlek ne váras tovább
Cseppnyi szívem nem bírja már
Kérlek ne váras tovább
Vágyaim emésztenem fel teljesen
Várom hát a percet mikor látlak
Vágyakozom lágy ajkaid után
Kérlek szívem hidegét űzd el
Szíved melege melegítse enyémet
1 hozzászólás
Versedet az eddig nem olvasottak közt olvastam.
Véleményem: Nem lenne rossz a vers, ha kicsit jobban átgondolva, javítva tetted volna föl. Hiba: "Kezed mellegét' – Kezed melegét l(egy l-lel! lenne helyes.
"Kérlek ne váras tovább
Vágyaim emésztenem fel teljesen" – ez a mondat pedig értelmetlen. Esetleg kicserélve: – nem emésztenem fel-re, talán jobb lenne!
Végül: Az egész versed egy mondat? Ugyanis sehol egy írásjel. Versekre is vonatkozik ugyanúgy, mint a prózára, hogy mondatokra osztjuk, amit nagybetűvel kezdünk – közben írásjelek – a végén ponttal zárjuk. Igaz, modern-nek tartják ezt a formát, de sajnos, értelmetlen.
Javaslom, hogy nézd át, és kijavítva cseréld ki!
Üdvözlettel: Kata