És azt mondta…
-Kijönnél velem a WC -ig.?
A nő máris felállt és segített a férfinak az ágyról leszállni. A feje még szédült, jól esett az asszony ölelése. Kicsit nehezére esett a séta, de sikerült eljutniuk a kijelölt helyig, de a visszaút még nehezebb volt, mert olyan gyöngének érezte magát.
Már alig várta, hogy az ágyba visszafeküdhessen. Ő betakarta és újból megfogta a kezét, ekkor Barnabás odasúgta neki.
-Gyere közelebb, -és máris szoroson átfogta az asszony karcsú derekát és ajkuk hosszú forró csókban forrt össze. A nő megremegett a vágy elhatalmasodott rajta és Barnabáson szintén és ekkor szinte egyszerre kacagtak fel!
-Mi lenne, ha bebújnál ide mellém?- kérdezte az asszonyt.
Még mindig kacagott és azt mondta.
-Pont arra gondoltam én is! -és újra csak ölelték egymást és csókjaik tüzével oltották mérhetetlen vágyukat.
Ekkor kopogtattak és az ápolónő lépett be, gyógyszert hozott Barnabás számára.
-Kérem ezt az ebéd után bevenni,- mondta az ápolónő.
Nagydarab menyecske volt, akár csak a Bubó doktor Ursulája, haja égővörös, szeme kihúzva zölddel és tekintélyes keblei rengtek a köpeny alatt.
Barnabás szeme is megakadt rajtuk és egy vidám gondolat szaladt át az agyán.
-Megfulladnék, ha a számba tömné, súgta -és rámosolygott a kezét fogó asszonyra. A nővér elment, és újból magukra maradtak.
-Elmegyek, -mondta a nő, mert a gyerekeimet rég nem láttam. Majd holnap visszajövök, és egész éjjel csak rád gondolok. Nézem a csillagokat, hogy vajon melyik ragyogja be szobád ablakát és
-Te is gondolsz rám?
-Egyfolytában csak rád gondolok,- búgta a férfi és szeme, mint a gyémánt úgy csillogott.
Még egyszer összeölelkeztek és forró csók után az asszony, elhagyta a kórházat.
Sietett az anyja házához, hogy csöpp lányait mielőbb karjaiba szoríthassa.
A Nap melegen szórta sugarát és olyan boldog volt, mint a pillangó melyet vonz a fény. Szerelmes gondolatai a kórházban jártak, milyen jóképű és milyen jól csókol, most mosolyra derült, amikor eszébe jutott az egyszerre támadt gondolatuk.
Majd a következő kép már az elrablásuk volt, a patkányok, a halott és az a gorilla formájú ember, aki ételt hozott nekik.
Vajon ki lehetett és mit akart tőlük? Teljesen elkalandoztak a gondolatai, amikor…
Folyt. köv.
14 hozzászólás
Várom a következő részt. Biztosan lesz még benne csavar, nem oldódnak meg a dolgok ilyen egyszerűen az életben.
Szeretettel: István
Köszönöm, Kedves István a kitartó figyelmed és az osztályzatot is! 🙂
Üdv: Lyza
Alakul már a dolog. :):):)
Szeretem a romantikus részeket!
Remek, fordulatos ez a rész is!
Üdv: fátyolfelhő
Kedves fátyolfelhő!
Igazán örülök, mert én is nagy romantikus vagyok…:)))))
Köszönöm megtisztelő figyelmed és értékelésed…
Ölellek: Lyza
Lyza!
Tetszik ahogy írsz. A csókos jelenetet nagyon szépen fejezted ki! Jó kis regény ez bizony! Örömmel olvasom!
Barátsággal Panka!
Örülök, Kedves Panka, hogy szereted az írásom!
Köszönöm az elismerést és az osztályzatot is!
Ölellek: Lyza
Úgy fűzöd a gondolatokat egymás után, hogy az olvasó kiváncsiságát fölkelted vele. Ez a rész is jó.
Várom a folytatást.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen elismerő commentedet!
Szeretettel Ölellek: Lyza
Szia!
Nagyon jó rész, vároma folytatást!
Szeretettel: Rozália
Szia Kedves Rozália!
Örülök, hogy tetszik! Köszönöm szépen!
Ölellek: Lyza
vároma helyett: várom a. A gépelési hibáért elnézést!
El van nézve! :)))))
Kedves Lyza!
Nálad csak el kell kezdeni az olvasást és nem lehet abbahagyni. Én viszont ezúttal nem is sejtem, hogy mi lesz a vége…
Judit
Drága Juditom!
Ez a jó nem?…Lehet izgulni…:)
Köszönöm, hogy követed az eseményeket!
Puszillak! Lyza