Elhaló hangodat álmodom ébren,
Lopva tolakodik szüntelenül…
Mint rebbenő fűszál alkonyi réten,
Vagy csillagvándorlás – nesztelenül.
Könnyeim zúdulnak hegyi patakként,
Vájnak a lelkemből bús szeletet.
Cseppről cseppre lázad az énem,
Felváltja való a képzeletet.
Bömböl a gitár, nyekereg a húr is,
Habfehér teste csak téged kíván.
Tombol a vér-folyam, fájdalmas élnem,
A zene mást üzen, mint hajdanán.
Tompul az agyam néma-sötétben,
Ordít a csend és zúg a homály.
Arctalan fantomok kergetik egymást,
Zokog a pengető, sír a magány.
Vinnyog a tremolo, jajdul a Marshall,
Csacska-reménnyel égbe kiált.
Nehezül a szemhéj, áttör a sóhaj:
„Idefentről majd vigyázok rád!”
55 hozzászólás
Roppant hálátlan feladat most elsőnek lenni. Nem tudok megbocsátani magamnak, hisz miattam borultál ki. A versed (épp azért mert miattam íródott) egyértelmű helyezést ért el számomra… imádkozom, hogy az Idő enyhítsen emésztő bánatodon, és csak a szeretett elhunyt emlékét hagyja meg, hisz míg hiszel benne, nem szűnik meg létezni 🙂
Baráti öleléssel:
Jox
Szia Jox!
Inkább köszönettel tartozom neked, mert a tegnapi trauma segített hozzá ahhoz, hogy végre méltó emléket állítsak neki. Talán ez nem hangzik nagyképűen. 🙂 Nem annak szántam. Újra elolvastam amit írtál, én értettem félre valamit. Nem jól olvastam el a könnyek közt. Talán nem kellene ennyit bőgnöm. 🙂 Káros, főleg nekem, mivel sokat nevetek. Ország-világ előtt megkövetlek ezért, és természetesen én is küldök egy baráti ölelést a távolba.
Köszi neked! Kankalin (És örülök, hogy te írtad az első hsz-t! Megtisztelő.)
Nagyon-nagyon-nagyon…fájdalmas:(.Remélem kicsit gyógyítóan…
Köszönöm,
Netharcos!
Tényleg az! Fájdalmas, felfoghatatlan űr. De amint leírtam, gyógyítólag hatott. Köszönöm ezt annak, aki hozzásegített a múzyával való találkozáshoz!
Köszi az ötöst, jólesett!
Üdv: Kankalin
Kedves Kankalin!
Látod, még annak is van valami poziv jelentősége, ami abban a pillanatban amikor történnik, negativnak tünnik, Tegyük fel, te akkor éjjel tudtál volna aludni. Akkor mi, az emberiség, szegényebb lett volna evvel a szép verssel. Igen, te tudtál volna másnap is egy verset írni, de az már biztossan nem ez lett volna. Én sokszor éjjel, vagy lehet mondani reggel, 3-4 órakkor megyek az ágyba.Igaz, én olyan szerencsés helyzetben vagyok, akkor alszom amikor akarok, mert én egy úgynevezett
"Az emberiség parazitja" vagyok, aki már nem jövedelmez, hanem csak pénzbe kerül.
Wass Albert idézete jutott eszembe a versedre:
"Sűrűn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre.
udv Tóni
Kedves Toni!
Örülök, amikor írsz a verseimhez. Szívesen olvasom. Értékelem az idézeteid. Elgondolkodtatnak.
Tényleg semmi nincs véletlenül. Ezt olyan valaki monta nekem, akiről a vers szól. Hiánya felbecsülhetetlen. Azóta peregnek a percek, sok minden történt velem. Az egyik legszebb, hogy itt lehetek. Soha nem felejtem el egy barátomnak, aki hozzásegített ahhoz, hogy újra megpróbálkozzam az írással. S hogy ez a vers megszületett (végre), ezt másik valakinek köszönhetem. De kihozta belőlem, met elküldte a múzsát. Így működnek a dolgok. Az élet rendje.
Köszönöm, hogy időt szakítottál rám! Remélem, megérte!
Szeretettel: Kankalin
Egyre profibbak a verseid Kankalin! Nagyon ügyi vagy! Nagy ötös!
Üdvözlettel:
Rumcájsz
Köszi Rumcájsz!
Talán most eljutottam oda, hogy majdnem sikerült kiírnom magamból ami nyomaszt!
Köszi az ötöst!
Pusszancs! Kankalin
Nekem a ritmus a gyengém, olyannyira, hogy hajlandó vagyok egy ritmikus, de rímszegény verset jobbra értékelni, mintha mondjuk kín-rímekkel van tele, de nincs ritmikája.
A te versednek egész jó az üteme (biztos a zenei háttér miatt), de egy-két névelőt átgondolnék, mert néhol törik ez a ritmus. A rímek is csiszolhatók, de szerintem jó úton haladsz 🙂
Hanga
Szia Hanga!
Nekem is a zene, a ritmus a gyengém. A zenei háttér sokat segít, azonban vannak dolgok, amelyeket úgy kell leírni, ahogy jönnek. Mert hiába ritmus, zeneiség, ha mégsincs harmónia. Nekem ezt ki kellett írnom magamból, mert iszonyúan fáj. Nem győzöm elégszer leírni, hogy valaki a napokban hozzásegített ahhoz, hogy mindez kitörjön belőlem. Most már sokkal jobban érzem magam. Eközben arra gondolok, hogy odafent Ő mit érez. Mert érez. És tudom, hogy az utolsó sorra gondoltál elsősorban, de azt nem akartam megváltoztatni, mert ő mondta: "Odafentről majd vigyázok rád." Így kellett hagynom. Ha azeneiségét nézem, nem illik oda. De nekem ez fontos.
Nagyon köszönöm, megtiszteltél. Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Érdemes e gyönyörű verssorokért ébren álmodni. Jó, ha a fájdalmat valaki magából ki tudja írni. Remélem, Neked az is sikerül. Kívánok szép nappalokat és további szép álmokat az új esztendőben is.
Szeretettel: Kata
Szia Kata!
Köszönöm, hogy törődsz velem! Ez nagyon jól jön mostanság! Sokszor álmodok ébren, mert nem könnyű feldolgozni azt a veszteséget, ami ért. Még nem írtam ki magamból mindent, bár most nagyon közel álltam hozzá. Tényleg jó, hogy ki tudtam adni magamból. Legalábbis egy részét. Ebben segítettek a barátok. Sokak közt te is. Hálás vagyok érte!
Én is nagyon szép új esztendőt kívánok neked, amilyen fantasztikus ebben az időben csak lehetséges!
Szeretettel: Kankalin
Nagyon fájdalmas, de csodaszép vers
Gratulálok
Drága Kankalin!
Ha már Toni idézeteket ír, én sem maradhatok el; Terry Pratchett gondolata: "Azt mondják, mielőtt meghalsz, minden lepereg a szemed előtt. Ez igaz is. Ezt hívják életnek." Vagy Szergej Alekszandrovics Jeszenyin írta:
"Isten áldjon, engedj némán elköszönnöm.
Ne horgaszd a fejedet, hiszen
nem új dolog meghalni a földön,
és nem újabb, persze, élni sem."
Remélem, segíthetek neked, hisz egy barátnak nincs is magasztosabb feladat.
Jox
Szia Jox! Megint szépeket írtál! Én ÉLNI AKAROK!!! Te is segítesz ebben, nem is keveset! Nagyon jó ember vagy!
Köszi!
Szretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!…
Torokszorító írás és mégis gyönyörű emlékezés…
A fájdalom hatja át minden sorát…
Szebb napokat neked és csak írd ki magadból a fájdalmadat…
Szeretettel ölellek: Lyza
Köszönöm, András, nagyon jólesik amit írtál! Tőled különösen! És tényleg fájdalmas, de végre kijött belőlem!!!
Üdv: kankalin
Szia Lyza!
Remélem, sokkal jobban vagy! Köszönöm kedves szavaid! És tényleg emlékezés, de bármennyire igyekeztem, még nem jött ki belőlem minden. Hatalmas levegővétel után az is meglesz, mert akiről szól, megérdemli! Nagyon szerettem. Elmondhatatlanul.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Bár sok fájó emlék jut nekem is eszembe erről az alkotásról, mégis nagyon kellemesnek, és szépnek találom. A dallamok, zenei kifejezések kicsit megnyugtatnak, és más világításba helyezik számomra az elmúlást, a halált, és valakinek az elvesztését, hiszen feltételezem, hogy valamilyen komoly veszteség érhetett téged is. Tetszett, gratulálok hozzá!
És ha már szilveszter napja van, boldog és alkotásban gazdag újévet kívánok!
Üdvözlettel: Estelle
Köszönöm, Estelle!
Én is boldog új esztendőt kívánok!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Elolvastam minden versed, de nekem ez tetszik a legjobban. Még én is, aki csapnivaló "műértő" vagyok, észreveszem, hogy fejlődsz, egyre jobbak a költeményeid. Olvastam a hsz-ek közt, hogy nem épp nyugodt körülmények között született. Így van ez, a legjobb művek mindig a fájdalomból születnek. Mindig. 🙁
Kedves Art!
Köszönöm kedves hozzászólásod, megtisztelő! Igyekszem fejlődni, bár néha más hatások is érvényesülnek verseimben. Észre sem veszem, hogy olyan szavakat használok, amelyek azokban a dalokban szerepelnek, amelyekre este elalszom, reggel ébredek, és velük álmodom. Ezek az életem mozgatói. Csipkelődtek is a kedves zenésztársaim emiatt! De azért szeretem őket, és remélem, tudják, hogy nem nagyon van igazuk!
Szeretettel: Kankalin
Szia. Érezhet a mélységes feszültséged és az is, hogy sikerül kifelé is kimondani, ami egyrészt megnyugvás,másrészt emlékezés és még sokminden is, ami még benned van.
Nagyon jól sikerült alkotás kankalin!
ruca
Köszönöm, Ruca!
Szia: Kankalin
Kedves Kankalin!
Gyönyörű a versed! Tele fájdalommal és a szeretett személy iránti vággyal.
Talán elvesztettél valakit?…Ha nem bánt meg a kérdésem…
BUÉK!
fátyolfelhö
Szia!
Nagyon köszönöm, kedves vagy!
Igen, elvesztettem a férjem, aki hosszú ideig a zenésztársam is volt. Megpróbáltam kiírni magamból már többször is. Talán most egy kicsit jobban ment.
Neked is boldog új esztendőt kívánok!
Szeretettel: Kankalin
Hát ,kimondani nem lehet nekem ez a vers mennyire magható,nagyon teszenek a képek benne és ezek az igaz érzelmek széttépik a szivet,gratulálok szomorú versedhez és egyben Boldog Új Évet.Üdv:Szekelyke.
Kedves Szekelyke!
Köszönöm, hogy elolvastad! Tényleg nagyon szomorú, mert ami miatt született, tényleg széttépi a szívet!
Neked is békés, boldog új évet kívánok!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin.
Hát azt hiszem nem csak nekem kell aludni aludni aludni.
Nagyon szép és szomorú a versed…
Szeretettel ölellek
Anikó
Kedves Kedves!
Jól hiszed. Nem véletlenül írtam neked a múltkor! Azóta aludtam, aludtam, aludtam…
Felébredtem, és megint rá kellett jönnöm, hogy az élet mindig tartogat valamilyen apró meglepetést, amiért reggel érdemes kinyitni a szemem, rámosolyogni a felkelő napra.
Remélem, te is így gondolod!
Köszönöm, hogy olvastad, nagyon kedves vagy!
Szeretettel: Kankalin
Benéztem már én is hozzád. Nagyon erősen közvetíted az érzelmeket, gyönyörűek a képek. Csak nem értem miért kap a gitár központi szerepet. Egyébként nagyon tetszik.
Üdv
Szia Gábor!
Köszi a bekukkantást! Hát, érzelmeim azok vannak, lassan csak azok, de eget rengetőek.
A gitár azért kap központi a verseimben, mert az életemben annyira központi, hogy azzal is alszom. Ott van a hálószobámban.Ez teljesen komoly. Aki megszólaltatta nekem hosszú időn keresztül a fehér Fendert a Marshallon torzítóval, már nem lehet velem, két éve meghalt. Róla szól e vers. Arról, hogy miért is sír az a gitár ott mellettem, miért sírok vele néha én is.
Azért örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: Kankalin
Így már érthető minden. Akkor a gitár is magányos…
Azért annyira nem, mert igyekszem minél több időt vele tölteni, meg kamatoztatni a hangját a zenekarban.
Csak annyit : nagyon tetszett!Grt.Z
Szia Zarzwieczky!
Köszönöm, és csak annyit válaszolhatok, hogy nekem is nagyon tetszenek a verseid!
Üdv: Kankalin
Szia Kankalin.
Csupa láz, csupa ritmus szívdobogtató tánc. Én is valósággal száguldottam a sorokon. Köszönöm az élményt.
Titkos
Szia Titkos!
Köszönöm! Igyekeztem a féjdalmat zenében, ritmusban, táncban kifejezni. Meg hogy utána is van élet.
Örülök, hogy olvastad!
Köszi: Kankalin
Fájdalmasan szép!!!!!!!
Kedves Zsike!
Nagyon köszönöm a véleményed! Tényleg fájdalmas volt, és örülök, hogy szépnek tartod!
Szeretettel: Kankalin
"Ordít a csend és zúg a homály"…remek!
Minden elismerésem!
…még egyet kiragadok ebböl a csodaszép írásból:
"Tombol a vérfolyam,fájdalmas élnem
A zene mást üzen,mint hajdanán"…
Köszönöm az élményt!
Gratulálok!
Szeretettel:Jegmadar
Szia Jégmadár!
Örülök, hogy tetszett, bár igencsak gyötrelmes volt erről írnom!
Köszönöm, hogy elolvastad!
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
Nehéz ilyenkor szavakat találni. Nagyon szépen emlékezel. Szebben tán nem is lehetne. Átérzem fájdalmadat.
Szeretettel Panka!
Drága Panka!
Tudod, vannak dolgok, amikre nem is kell szavakat keresgélni.
Nekem éppen elég az a tudat, hogy sokan állnak mellettem. Te is. Köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Fájdalomtól átitatott versed nagyon szép.
Szeretettel: Rozália
Szia!
Köszönöm! Tegnap lett volna a házassági évfordulóm, de már többé nem lesz. Kitettem ajánlóba a verset, úgy éreztem, hogy akiről szól, megérdemli.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin, ha jól értem, elváltál valakitől, akit nagyon sajnálsz?Talán megcsaltak?
Átérzem a fájdalmad, hasonló sorsom van nekem is.Nagyon szép vers. Gratulálok hozzá.
üdvözöllek alexa
Szia!
Akiről a vers szól, sajnos meghalt, ezért kellett elválnunk. De ma is itt van velem. Benne van mindenben, ami körülvesz. A zenében, a vízben, a levegőben, a csillagokban, a csendben, a gyermekeimben, bennem is.
Köszönöm, hogy itt voltál!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Tudom, vagy tudjuk, akit az életünkkel szerettünk, az a világot jelentette és az akár élőben, akár holtában, mindég kísér és mindenütt ott van, addig, amíg lelkükben és a szívünkben közel tartjuk magunkhoz az emlékek szálait.
A sorsok hasonlóak lehetnek, de nem ugyanazok, mert az emberi érzés-megélések is mások. A fájdalomban osztozni lehet vigasztalással, így én is osztozom fájdalmadban.
Szeretettel: Inda.
Szia Futóinda!
Igen, a világot jelentette élőben. Holtában velem van, odafentről. Égi jeleket is kapok. Éppen néhány napja érkezett egy mesés megerősítés tőle. 🙂
A szívemben van, és most már teljes könnyedséggel, mert vele töltöttem minden pillanatot az utolsó egy évében. Tehát tiszta a lelkiismeretem.
Köszönöm az osztozást, de nem fáj. Ő jó helyen van, megnyugodtam. 🙂
Én pedig idelent állom a sarat! 🙂 Örülök, hogy te is erőt adsz ehhez! Köszi!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Szemezgettem régebbi műveid közül, s örülök, hogy erre rábukkantam.Sajnálom amit megkellett élned e haláleset miatt. Szívből kívánok részvétet fájdalmad elviseléséhez!
Hisz egy szerettünk elvesztésénél mi lehet nagyobb fájdalom? Főleg ha szinte az énünk volt, mert eggyé váltunk Vele mindenben mi közös volt az Élet világában.
Üdvözöllek: Zoli!
Szia Zoli! 🙂
Azt hiszem, ez a vers (is) mérföldkőnek számít. Van több mérföldkő itt nálam. 🙂
Úgy jött ki belőlem, hogy volt egy fiatal srác, aki szeretett volna közös verset írni velem. Volt némi nézeteltérésünk. Nem tudom leírni, mert képtelenség. Az biztos, hogy ez a fiatalember nem akart engem bántani, de akkor úgy tűnt nekem, hogy igen. Joxemi a neve. Ha ő nincs, ez a vers nem születik meg, nem tudok hatalmasat lépni előre.
Köszönöm neki a lépéseket, neked azt, hogy itt jártál! 🙂
Nem szeretnék nyüglődni. Ő jó helyen van. Oda is való, megérdemelte, még purgatóriumba se kellett mennie, ebben egészen biztos vagyok. 🙂 . Ha nem küld jeleket, az az én hibám, mert valószínűleg nem érdemlem meg. 🙂
Ami volt, az bennem van, soha nem felejtem, mert nem lehet. 🙂
Amit megéltem, az valami csoda. Pár év alatt évtizedek tapasztalata és ajándéka költözött belém. Bárki irigyelhet. 🙂
Ha azonnal meghalnék, akkor is tudnék valamit felmutatni. Így érzem. Egészen biztos, hogy nem tévedek, mert életében erősített ebben. 🙂
Már nem fáj. Inkább örülök annak, hogy jó helyen van. Azért írom ezt, mert te érted.
Köszi, hogy itt jártál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
ó… Kankalin…!
Nem tudok írni most… Könnyben a szemem… a vers… szép… elidőztem rajta… a kommentek csak fokozzák az áthozott érzést… Nem ismerlek, csak sejtelek… Ajtó nyílt, Jött valaki, és nem tudok rá figyelni… Igyekszek feldolgozni amit kaptam… Kijönni belőle úgy, hogy mondhassak valamit:
Ne félj, Ne féltsd! Örülök, hogy jó helyen látod! Hogy nem ad jelet? Így is örül, hogy Élni lát! Használd ki, hogy hiszel… Élj úgy, hogy büszkén állhass majd mellé, hogy végig vitted, mind ami benned van, s nem hagytál magadban semmit, amit adni tudsz! S visszafelé: Mindent megkaptál, elfogadtál, amit még kapni tudsz, amivel több lehetsz.
Örülök, hogy jobb már… Szinte bánt is, hogy felhozom…
De hogy tarthatnám magamban ezt:
Köszönöm!
Gabe
Szia G.R.! 🙂
Láttam, hogy írtál ide. Válaszom előtt elolvastam a verset. Az érzések fikarcnyit se változtak bennem, csak mélyültek. Mivel néhány nap múlva 7. évforduló lesz, kétségbe vagyok esve, mert mindenki azt szajkózta, hogy "majd az idő". Ez nem igaz. 🙁
Önértékelésként (verstanilag) elmondom, hogy a szótagszámok csapnivalóak, a sorkezdés nem tetszik a nagybetűk miatt. A rímeket nem képlet szerint alkottam… stb. 🙂
És most olvasom el azt, amit szóltál…
…megríkatsz. Nem baj. Ki kell sírni magamból. 7 év alatt nem sikerült teljesen, de ilyenkor mindig, minden könnycsepp által könnyebb leszek.
Sejtésed köszönöm, meg azt is, hogy nyomot hagytál itt. Fontos mérföldkő ez a vers nem csak életemben, hanem "költészetemben" is. Hogy jobb? Nem mondanám. Rosszabb. Ha adok, akkor nem érzem ezt súlyosnak.
Én viszont kaptam most, hát én köszönöm, hogy gondolatokat és érzéseket hagytál itt.
Szeretettel: Kankalin