Emlékek talán: szépek vagy fájnak.
Elvesztem, az ürességben lebegek,
Kérlek segíts, nyújtsd felém a kezedet.
Képek. Szavak, dalok, sóhajok,
Szerelmes szívnek dallamok.
Álom vagyok a lelked mélyében,
Véletlen, hogy létezek a szívedben.
Képek. Elveszett gyönyörű képek.
Gyermekek: szemeik már félnek.
Most létezem, örökkön-örökké,
Légy velem, s változzunk köddé.
Képek. A lelkek elszállnak messze,
Látod hát, széllel száll a szívem.
Nem létezem, nem vagyok tovább,
Halálomban kérlek, emlékezz rám!
4 hozzászólás
Kedves Viki!
Tehetségesen írsz verseket, érdemes Neked ezzel foglalkozni. Azonban úgy vettem észre, hogy a borús szomorú témákat választod. Borzongva olvastam végig.
Remélem, vidámabb verseket is olvashatunk majd Tőled.
Szeretettel: Kata
Szia!
Keresek egy vidámabbat legközelebbre. Köszönöm a véleményedet 🙂
Vicky
Valóban melankólikus, de nekem is tetszik. Különösen az első sorok formája.
Üdvözlettel: Daniel
Kedves Daniel!
Köszönöm, örülök, hogy elnyerte a tetszésedet :).
Üdv: Vicky