A megváltás nem a túlvilágról jön,
Nem lesz földindulás, avagy vízözön,
Mégis meghallod az Isten hangját.
Tagadhatják ezt az öntelt gazdagok,
Fölfalják őket holnap a farkasok,
De te megéled az ünnep napját.
Láttad az erdőt, s a teljes pusztulást,
A hegyektől reméltél megújulást,
S rájöttél, hogy haza kell térned.
Meguntad már a sivatag varázsát,
Nem enyhítette a szíved magányát,
Hányszor érezted bent, hogy véged!
Elveszett a család, megszűnt a kötelék,
S te nyakadba vetted a világ kötelét,
E képzelt szabadság megfojt.
Naivan néztél az újdonság felé,
Nem értetted meg a változás szelét,
Nyugalom lelkedben nem volt.
Sírva várnak otthon a gyerekek,
Szerény vágyukra nem jött felelet,
Már elfeledkeztél róluk?
Félelmüktől ki védi meg őket,
Hallanak még valaha felőled,
Vagy már meg sem érint sorsuk?
Eljött az idő, meg kell fordulnod,
Hamis kegyekért nem kell koldulnod,
Mikor otthon rád vár az áldás!
Beláttad, hogy nem élhetsz szegényen,
Haza kell térned hittel, egészben,
S ez lesz az igazi megváltás!
Hallgass az ébredező hangra,
Nincs több árnyék, állj ki a napra,
Az őszinteség hozhat kegyelmet!
Emberek jönnek, hívnak, és elhagynak,
Értelmet éltednek mégis ők adnak:
Biztonságot, békét és szerelmet!
8 hozzászólás
Úgy érzem, valakihez szól az üzenet, aki valahol a világban kóborol, s te őt akarod visszahívni. Igazságot írsz, amikor rádöbbented, hogy máshol sem minden szép és nem is minden jó…
Viszont itthon egy közösség várja, ahol biztonság és szeretet van.
Egy jó barát tanácsait érzem a versedben, szépen csokorba kötve.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Bár nem egy konkrét baráthoz írtam ezt a verset, de nagyon jól értelmezted a mondanivalót.
Tulajdonképpen minden a világból kionuló emberhez szólnak ezek a sorok, akik mások közösségéből elmenekülnek, gondolván, hogy a család értékei már nem szereznek számukra semmi örömet.
A megváltás pedig az, ha az ember nem hazudik magának, felismeri a saját szükségleteit, és aszerint él, amelyhez valóban nagyon fontos a család szeretete is, és az összetartozás érzése.
Köszönöm, hogy írtál, mindig nagy öröm a hozzászólásod.
Üdv.:Tamás
Szia Tamás!
Nagyon tetszik a versed, bár felettébb nehéz olvasnom, mert bőgök. Ahogy a végére értem, csak fokozta, mert még magamba is néztem.
Tudod, rájöttem arra, hogy az őszinteség nem biztos, hogy kifizetődő. Lehet, hogy hazudni érdemesebb. Ha ezt tettem volna, most nem lennék magam alatt.
Elég nagy dráma, hogy erre is rá kellett döbbennem. És éppen itt, most.
Ez semmit nem csorbít a versed gyönyörűségén, nagyon jó!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Igazán nem akartalak könnyekre fakasztani, annak mégis örülök, hogy elgondolkoztál a vers üzenetén.
Én biztos vagyok benne, hogy az őszinteség hosszabb távon kifizetődő, már csak azért is, mert a hazugságok után rögtön jelentkezik a bűntudat, és a rossz lelkiismeret, ami szétroncsolhatja az ember életét.
Remélem, hamar túlteszed magad a szomorúságon, és megtalálod a megoldást, ehhez kívánok sok sikert, erőt és kitartást neked.
És nagyon köszönöm, hogy olvastál, örülök a véleményednek.
Üdv.:Tamás
Kedves Jerrynostro!
Nagyon jónak találom az írásod mondanivalóját, ezzel párhuzamosan kissé túlnyújtottnak érzem a verset, illetve sok számomra a ragrím (a ragrímekről nem tehet senki, mármint, hogy kevésbé szeretem őket, csak én:), viszont a vége felé haladva tetszenek a feltett kérdések, és az utolsó versszak második sora"nincs több árnyék, állj ki a napra" igazából ez a sor valami különlegeset közvetít, ami olyan, mintha az egész mondanivalót magába foglalná, plusz még olyan dolgokat is, amikről nem volt szó. Tehát gratulálok, köszönöm, hogy olvashattam.
üdv:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Nagyon kedves tőled, hogy benéztél hozzám és véleményezted az írásom.
Annak külön örülök, hogy jónak találtad a mondanivalóját, hiszen az üzenet átadása volt e vers lényege.
Én se szeretem a ragrímeket, ezek most így sikerültek, több időráfordítással biztos kiküszöbölhetőek lennének.
Majd jobban ügyelek rájuk.
Sok mindenről van itt szó, ami nincs versbe foglalva, nem lehet mindent leírni, hiszen a legfontosabb az, milyen üzenetet közvetítenek a sorok az olvasónak, és hogyan tudja őket a saját vagy a környezetében lévők életére vonatkoztatni.
Én köszönöm, hogy írtál nekem.
Üdv.:Tamás
Szia Jerry!
Megmondom az őszintét neked, a III. versszak tetszik a legjobban… ban .. ban.. legjobban:)
Megint sikerült egy igazmondó verset alkotnod, amit el is tudtam képzelni. Pont ez tetszik a verseidben, hogy el lehet őket képzelni.
üdv: Eddie
Szia Eddie!
Igyekszem hétköznapi témákról írni, olyan stílusban, amit mindenki megérthet.
Ha beleélted magad, elértem a célom.
Örülök, hogy nálam jártál, és köszönöm az őszinte kritikát.
Üdv.:Tamás