Én itt vagyok neked,
ha kéred itt legyek,
én itt vagyok veled,
ha ez erőt ad neked.
Én nem vagyok próféta,
csak egy porszem vagyok,
de itt vagyok, ha kéred,
ha kéred, itt vagyok.
Semmit sem kérhetek,
hisz’ nincs mit, adhatok,
de akarom, hogy tudjad,
neked én itt vagyok!
Én itt vagyok neked,
hallgatom bánatod,
s mert itt vagyok veled,
nekem elmondhatod.
S ha nem kéred, hogy itt legyek,
egy szavadba kerül,
akkor tudomásul veszem:
itt vagyok, egyedül.
5 hozzászólás
Kedves László!
Őszinte leszek: nem tetszett a vers.
Háromszor olvastam el, de nem fogott meg benne semmi… A szerelem az egyik legnépszerűbb és legszebb téma a költészetben, de éppen ezért az egyik legnehezebb műfaj is egyben… újat mondani szinte lehetetlen, de egyedi képekkel, emlékekkel nagyon jó vallomásokat írhatunk szívünk választottjának.
Szerkezetileg: a "vagyok" szó túl sokszor szerepel (lényegében majdnem minden második sorban). A szándékos ismétlés kiváló retorikai elem, amit versnél is gyakran alkalmaznak, de egy idő után fárasztó, néha pedig kifejezetten bosszantó (mert nem erősíti meg a tartalmat, hanem töltelékként helyettesíti azt csupán). Ide vág az alábbi példa:
"de itt vagyok, ha kéred,
ha kéred, itt vagyok."
Ez a két sor irodalmilag gyenge, érezhető rajta, hogy csak töltelék, ugyanannak az ismétlése…
Egy-két központozási probléma is volt:
1. vsz. 2. sor: "kéred" után vessző kell (tárgyas alárendelő)
3. vsz. 2. sor: a "mit" elé kell a vessző
Ezt a verset négy sorban össze lehetne foglalni (kihagyva a sok fölös ismétlést).
Elnézést, ha bunkónak tűntem, de ez az én véleményem. Más attól még gyönyörködhet benne. 🙂
Tisztelettel:
medve
Ez az írásom tucatnyi antológiában megjelent. Nem mertem volna beküldeni, ha nem kaptam volna pozitív visszajelzéseket.
Pl.:
Re: Én itt vagyok, neked (Osztályzat: )
Hozzászóló: Sanguinary Ideje: 2006, november 2. Idő: 13:41:10
(Adatok | Üzenet küldése)
"Szia!
Nagyon tetszik ez a versed. Fura, de itt egyáltalán nem zavar az ismétlsé. Sőt! Ha nem lenne hiányolnám. A vissza-vissza térő gondolatfoszlány szép keretet ad a versnek. Gratulálok hozzá. Negatívumot nem tudok mondani, erre ne is kérj. Egyszerűen nem tudok belekötni…: DD
Baráti Üdv.
Sanguinary "
Kedves László! (mert azért illik köszönteni a másikat)
Gratulálok a sikeredhez!
Ezért is írtam, hogy más nyugodtan gyönyörködhet a munkádban. A saját véleményemről van szó, amit nem szántam személyeskedésnek. Én azt a kritikus közeget képviselem az oldalon, aki szívesen ossza meg gondolatait és észrevételeit másokkal… nyalás nélkül. Azt sem állítom, hogy ne tegyed fel a munkáidat – szívesen olvasom bármikor.
Remélem, h a központozási hibákkal legalább egyetértesz… mert ahhoz nehéz szubjektívan viszonyulni. Valamint azt is remélem, hogy nem így jelent meg az antológiákban, mert akkor azok lektoráltsága igen alacsony szinten van.
Én nem érzem elég jónak ezt a munkádat (főleg látva, hogy milyen profi párbajt vívsz lowcallbus-szal…). Ennyi. És ezt vállalom.
Tisztelettel:
medve
Köszönöm Medve!