A fák fohásza dallal ringatott,
Tücsök dalára ébredtem fel ott,
Viharból éledt, sziklás lábakon
Ölelt a zúgó, záporzord Bakony.
De zordja mélyén enyhet bújt a rét,
Karolta lágyan rezgő éterét,
A pillanatból nőtt egy új jelen,
S megült a lombon, lélegzettelen.
A perc a sűrű, sátras fák alatt
Szökő időből markomban ragadt,
Magamba szívtam permet-sejtjeit:
Örök terébe végleg elmerít.
Megannyi éve oltár-őrizőn
Megültem én e megfosztott időn,
Parányi zárvány titkolt mélyemen:
Szoborban élő, elvésett jelen.
Egy régi dal vagy. Óvó mozdulat,
S én…a csend, a szívkamrád alatt,
Vagy ős-titok…a mégis lüktető
Örökbe fordult, rabláncolt idő.
A templom áll… még repkény fonja át,
Az áhitatból épült kőfalát
Ha győzi oszlop, mégis súlytalan:
Ma kínt lehint, de belül béke van:
Vagy eltemetve végleg mélyre ás
A gyertyagyújtó, gyászolt megszokás,
Vagy engedőn a zárvány olvad el
S időkön át a búcsúm átemel,
S az arcomon, ha színed megfakul:
Tükör-tekintet láttat józanul,
Marad nekem, mi tisztán jött velem:
Marad, mi volt: a vétlen Végtelen…
4 hozzászólás
Szia Szkít! 🙂
Azt gondolom, hogy örökökké hűséges olvasód leszek. Gyönyörű a ritmus, magával ragad, imádom a rímeket, a Bakony meg annyira szívem csücske, hogy már emiatt is nyert ügyed lenne nálam, DE: Porban, csillagokban. Úgy olvasom, mint a napi imát. Reggel, délben, este. Mindig találok benne valami újat, amire rácsodálkozom. Gyönyörű, nem tudok napirendre térni felette. Ha toplistát kellene állítanom az itteni művekből, egészen biztos, hogy elsőnek jelölném. Nekem az a MINDEN!
Köszönetekkel tartozom. Az egyik, hogy bevezettél ezekbe a szépségekbe.
Sokszor el fogom olvasni, mint a többit is. 🙂
Tényleg kösznöm, nem is tudom elmondani mennyire! Talán nem is kell. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Valamit szerettem volna mondani előbb, de mégis lemaradt.
A versek születésének idjét írhatod a Megjegyzés rovatba, amikor fölteszed, a végén található. Én szeretem megjegyezni a sajátjaimnál is, mikor írtam őket.
Kedves Szkítia!
Én is örülök, hogy rád találtam, de igazság szerint Te vezettél magadhoz, amikor elelevenítetted korábbi ismeretségünket.
Én is úgy kezdtem, hogy elolvastam minden eddig föltett munkádat. Őszintén: nagyon tetszettek, valamennyi mind különlegesség, egyedi, olyan, amilyen máshol nincs, s ez teszi mégjobban értékessé. Minden elmismerésem Tiéd!
Remélem, jól érzed Magad közöttünk.
Szeretettel: Kata
Nagyon jó, tetszik.
Szeretettel: Rozália