Miért sírsz, ha fáj?
Miért könnyezik szemed?
Miért kínoz a lánc?
Miért fogja kezed?
Az élet oly szép,
Gyönyörű álom tán.
A kert, virág, a rét
Mind-mind helyet talál.
Tűz, ragyog a nap
És mégis holtra fázol,
Sárga holdfény alatt
Csillagok közt gyászolsz.
Oly sok, mi szép van,
Oly csodás e nagyvilág.
Mégis mondd, miért az,
Hogy megtörsz, mint faág.
11 hozzászólás
Hát igen, sokszor kérdezzük hogy miért? Az élet sajnos nem mindig vidám, talán ezért.
Barátsággal Panak!
Kedves Panka!
Köszönöm, h elolvastad a versemet. Így igaz, történnek rossz dolgok, amelyek mély nyomot hagynak az emberben. Aztán persze igyeksz
Kedves Panka!
Elnézést kérek, a mondatom vége lemaradt, véletlenűl a mehet gombra kattintottam. Engedelmeddel, most kűldöm: Aztán persze igyekszünk felállni és továbblépni.
Üdvözlettel: Zsóka
Szia!
Nagyon csodalatos aterezheto verset alkottal,gratulalok.Koszonom a feltoltest.
Szia Messina!
Köszönöm kedves szavaidat, valamint azt, hogy elolvastad a versemet.
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Kedves és hangulatos a versed. Jó, hogy a klasszikus versformát választod. Kis törődéssel még a szótagszámokat is ki tudnád javítani. Próbáld meg, hogy a versedet többször átnézed, és mindig érezni fogod, hol lehet benne szépíteni.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm hogy elolvastad a versemet. Átolvastam, és valóban kicsit sánta lett szegény, de már azóta járt orvosnál, bízom benne, hogy meggyógyult. Csak neked idézem a javított változatot és várom véleményedet:
Miért sírsz, mikor fáj?
Miért könnyes szemed?
Miért kínoz a lánc?
Miért fogja kezed?
Az élet milyen szép,
Gyönyörű álom tán.
A kert, virág, a rét
Mind-mind helyet talál.
Tűz és ragyog a nap,
Mégis holtra fázol.
Sárga holdfény alatt,
Csillagok közt gyászolsz.
Oly sok, óh, mi szép van,
Oly csodás e világ,
Mégis mondd, miért az,
Hogy megtörsz, mint faág.
Szívélyes üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Rengetegszer hallottam már ezt a "csodás" kérdést, persze más körülmények között.
Szép vigasztaló versnek tűnik. Az tény az élet nem mindig szép.Van amire nincs válasz.
Örömmel olvastam a verset, valahogy megfogott.
Barátsággal:Ági
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy elolvastad a verset, örülök, hogy "nálam" jártál.
Az emberben mindig újabb és újabb miértek születnek. Szeretnénk tudni, mi miért történt, de sokszor nem kapunk választ. Ilyenkor fontos, hogy az élet szépségeibe tudjunk kapaszkodni.
Legalábbis én így gondolom.
Barátsággal: Zsóka
Kedves Zsóka!
A fájdalmat szépen összehozod a természettel! Csodálatos vers!
Szeretettel: Deme Mónika
Kedves Mónika!
Köszönöm, hogy meglátogattál! Bár nem mostanában íródott a vers, örülök, hogy tetszett. Az emberi élet és a természet között szoros összefüggés van, sőt megkockáztatom, függünk egymástól. Egyébként is szeretem a természetet, így "akaratlanul" is beleszövődik a gondolatvilágomba.
Szeretettel: Zsóka