Te tudtad anyám, milyen nehéz lesz csupaszon, kúszva érkezni meg. Sötét csatorna résén szűkölni mocskosan, sírva.
Te tudtad anyám!
De te önzőn vállaltad magadra ezt a poklot, hitted megadom neked a mennyet. Még boldog is voltál.
Már akkor is makacsul vonzott a fény, én azt hittem angyalok várnak fehér ruhában. Esztelen siettem ebbe a világba.
Nyomtam, préseltem magam, ordítva csúsztam araszról – araszra. Mert élni akartam, élni, és ha fáj, akkor is szeretni.
Jöttem utolsónak.
Őrült tigrisek, vad virágok között is megélni vágytam mélyet, és magasat.
Csöndes álmodásban, kiságyam mélyén nem is sejtettem, nagy utazásra váltottál nekem jegyet. Ez volt az első állomás, és ha a váltó zöldre vált, kipirult lélekkel, szóltál indulnom kell.
Irány, szabad. Szálltam, mint kismadár.
Figyeltél el ne vesszek. A pályán összekuszálódtak a sínek, és hol gyorsan, hol lassan zakatolt füstös vonatkerekem…
Aztán elkövettem én is az önzést, többször is. Tudod anyám, mint te. Önzésből jó volt a kis sárosoknak élni. Selymessé tették lelkemet, csoda bélelte fészkemet.
Közben a vonat robogva lejtőhöz érkezett. A selyemből daróc lett, elpazaroltam mennyi, de mennyi évemet! Te meg itt hagytál anyám. A világra csaltál és előre mentél a fénybe, hol a fehér ruhát angyalok viselik talán, nem felcserek.
Én meg ezalatt alkonyba ballagó ég alá értem, most lehetne már, de nem tudok festeni. Nem merek.
Táncolni azt tudok. Magam.
Táncolni, igen akár a sírig. Halálalagútján…
…egészen a fényig…ki fogja kezemet?
22 hozzászólás
Kedves Szaffy!
Te is tudsz…!
Gratulálok!
Csodákról írsz, csodásan.
Megható, igaz, őszinte..remek.
El kellett vigyem..köszönet..
Nagyon köszönöm.
Szeretettel: szaffy
Meghatódtam!
Gratulálok!
Szeretettel:Selanne
Köszönöm szépen, én annyiszor ahányszor olvasom. Nem azért, mert az enyém, hanem mert akihez szól már elment.
Szeretettel: szaffy
Atyaúristen!
Nincsenek szavaim, teljesen maga alá gyűrt a műved… egyszerűen fantasztikus…
Szeretettel,
Jodie
Köszönöm szépen. Ekkora hatást nem is reméltem. Biztosan oka van.
Szeretettel: szaffy
Kedves Szaffy!
Talán az anyáknak ez a dolguk, megszülnek, felnevelnek, az életre tanítanak, és mikor már úgy látják, hogy eléggé felnőttünk magunkhoz, magunkra hagynak. De, talán onnan fentről a fényességen túlról, mindég vigyáznak ránk.
Emlékek törtek most fel bennem, ami nagyon jó.
Köszönöm.
Nagyon tetszett az írásod.
Üdv: József
Köszönöm szépen József!
Nagyon fontos, hogy emlékezzünk. sajnos én is csak a föntről való figyelmet tudom már élvezni nagyon régóta.
Szeretettel: szaffy
Kedves Szaffy!
Szép a prózaversed. Tömören elindítod a vonalat amiből kör lesz. A kör bezárul, kinyílik, bezárul, – majd. Ez az élet, a létezésünk itt a Földön, ahova saját szabad akaratunkból jöttünk, és oda ahova akartunk. Lehet, hogy Anyánk minderről nem tudott, azt hitte ez az ő akarata.Hitem szerint tévedett.A gyermek akarata teljesült be.
Csodálatosan szőtted a szavakat. Élmény volt olvasni. Gratulálok!
szeretettel üdv:Vali
Köszönöm Kedves Vali!
Nagyon szép a hozzászólásod.
szeretettel: szaffy
Szia!
Csodalatos! Koszonom ,hogy olvashattam.
Én köszönöm, hogy elolvastad:)
szaffy
Szia szaffy!
Egészen padlóra tett ez a prózavers anyaként és olvasóként is.
Nem is tudom mit írjak rá azon kívül, hogy csillagokat érdemelsz.
Annyi minden van elrejtve és felfedve ebben a néhány sorban, hogy nem is tudom melyikre reagáljak. Teletűzdelted mindenféle szépséggel. Az utolsó két sor elképesztő!
Egy biztos: ez éppen az a pillanat, amikor nálam a tartalom kiszorítja a formát. Nem tudom a szerkezetét nézni, mert valami igézet lett rajtam úrrá.
Nagyon tetszett, szaffy, csak gratulálni tudok neked!
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm szépen. A formája valóban kifogásolható, de szolgáljon mentségemre, hogy a kezdetekben íródott.
Szeretettel: szaffy
Visszatértem, mert annyira szépséges!! Fájóan szép!
Köszönöm szépen Zsanett!
Te már talán olvastad régebben.
Szeretettel: szaffy
🙂 Egyáltalán nem néztem a formáját. :)))
Ez jó hír számomra. Általában, ha egy "nehéz" témájú versem születik, szoktam emiatt kritikát kapni, szerkesztésileg. Én nem tanultam a versírást. De tanulom. Köszönöm még egyszer: szaffy
Csak most fedeztelek föl. Anyákról írni mindig megható. Számomra is az volt olvasni a versedet. A formával tulajdonképpen nincs gond. Én is úgy tudom, hogy a prózavers annyiban különbözik más versektől, hogy a lapon oldaltól-oldalig írjuk a szöveget, ugyanúgy, mint a prózaírásnál.
Csupán annyiban különbözik a prózáktól, hogy dallamosan, költői kifejezésekkel írjuk, szép rímekkel.
Én is onnan tudom, hogy megkérdeztem.
Szeretettel köszöntlek körünkben.
Kata
Köszönöm szépen Kedves Kata!
Szeretnék minél több időt itt tölteni, mert érdemes.
A lap amellett, hogy színvonalas, igazán megnyerő külsőbe öltözött. Még ismerkedem a lehetőségekkel.
Sikeres alkotást kívánok: szaffy
Szépen táncoló szavakkal lejted végig a sorokat. Bár nem igazán érzem versnek, nagyon tetszik és leköt végig.
Drága Szaffy!
Sok év után is ugyanúgy megütött, mint anno!
Nekem csodálatos!
Téged kerestelek, és úgy találtam meg az oldalt!!!! 🙂 🙂
Remélem ez érvényes!:)
Hiányoznak a szavaid..
A legjobbakat! 🙂