Léted tavába csobbant a lelkem,
Szemeid tükrében megláttam magam;
Zúgó hullámokkal feleseltem,
Ittam belőled és elakadt szavam.
Hát mily világ ez és miféle álom,
Mely darabokra törte szívemet?
Mert azt akarom, hogy örökké fájjon,
Üvöltsön bennem, mint a fergeteg;
Dobjon magasba, húzzon a mélybe,
Szakítson kétfelé, én azt is hagyom;
Bátran nézek a halál szemébe,
Hogyha szívedet szívemben tudhatom.
Elmerültem, és nem fáj semmi már.
Mert szerelmünk előtt nincsen határ.
11 hozzászólás
Hát mily világ ez? A szerelem világa. Félelmetes, fájdalmas, de boldogságos és gyönyörű.
Egy csodaszép vallomás amit írtál.
Nagyon szép vallomás! "Ittam belőled és elakadt szavam" mély gondolat.
Szép estétkívánok:Selanne
Szia!
Nagyon szép szerelmes vers.Érződik a fokozódó szenvedély.A vége két sorban a beteljesülés.
Nagyon tetszett!
szeretettel üdv:hova
Szia Braunel! 🙂
Szépséges a merülésed! 🙂 Van itt egy sor, ami különösen megfogott: "Ittam belőled és elakadt szavam". Már ezért érdemes volt belemélyedni a sorokba. Lehet, hogy az "és" nem kellene oda, legalábbis ezt érzem.
Tulajdonképpen az egész vers olyan, mint egy éber álom, magam is szoktam így "bűnözni".
Az utolsó előtti sor végére szerintem vessző kívánkozik, úgy folyamatosabb lenne a záró gondolat. 🙂
Nagyon tetszett, további kellemes merülést kívánok! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Braunel!
Ez valóban nem csak egy csobbanás, egy őszinte, mély érzelem, csodás képekkel.
Gratulálok!
Szeretettel: pipacs 🙂
Nagyon szép, igazi vallomás!
Bizony elmerülünk az igaz szerelemben!
Én pedig e csodás képekbe merültem bele!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Szép képet tettél elénk, gratulálok, kedves Braunel!
Nagyon szépet írtál. gratulálok: Tibor 🙂
Köszönöm nektek az olvasást…
Örülök, hogy tetszett a versem.
Kankalin!
Mivel ez egy Shakespeare-i szonett (így eleve kötött forma) ,
kell az az és oda. A szótagszám miatt…
🙂 Igazad van, figyelmetlen voltam. 🙂
Érdekes egy vers.Szerintem az ilyen szerelem már mazohizmus fele húz.
Ez pl. "Mert azt akarom, hogy örökké fájjon,Üvöltsön bennem, mint a fergeteg;"
A végén azért az a két sor nem győz meg arról, hogy szép ez a szerelem.
Jó vers.Nekem kicsit ijesztő, de minden ember más.
Ági