Ha az álmaid lassan valóra válnak
Ha az életed egyszer elveszti félelmét,
Ha a vágyaid végre haza találnak
Megérted te is a mindennap értelmét.
Ha te jobban szeretsz adni mint kapni
Ha a másik örül, te is örülsz vele,
Ha megtudod mindig a másikat hallgatni
Az az emberi jóság értékes jelleme.
Visszanézel az életed nehéz, göröngyös utjára
A kövek most már sokkal kissebbeknek tünnek,
Azt gondolod végre, hogy rájöttél az élet csinjára
Ma már nem veszed az életed alsóbbrendűnek.
Megtaláltad te is a szived nyugalmát
Ez a hálás nyugalom a megelégedés jele,
Elveszed a sorstol a rosznak a hatalmát
Ami téged vezet, az a szeretet szelleme.
20 hozzászólás
Kedves Tóni!
Ez a versed Arany Jánost juttatja eszembe, aki az "Őszikék" c.versciklusában hasolóan bölcs derülátással pillant vissza. A múlt rögös útjaiba való belenyugvás lelki megnyugvást is sugall.
"Visszanézel az életed nehéz, göröngyös utjára
A kövek most már sokkal kissebbeknek tünnek, "
Lenyűgözően tanulságos és emberi meglátás!
Gratulálok! Alberth
Kedves Albert!
Végignéztem a bokszmeccset Helsinkiben, és bekukkantottam ide, és megérte. Nem a sok: Tetszett, vagy, szép volt, hanem egyetlenegy szakértő vélemény ez nagyon sokat ér nekem. Én nem tudok olyan verseket írni, amely pillanaznyilag tömeget vonz, de annak örülök, és már maga az a megjegyzésed: Ez a versed Arany Jánost juttatja eszembe, és ez tetéled, már ezért is érdemes volt megírni.
Köszönöm, András.
üdv Tóni
Kedves András!
Végignéztem a bokszmeccset Helsinkiben, és bekukkantottam ide, és megérte. Nem a sok: Tetszett, vagy, szép volt, hanem egyetlenegy szakértő vélemény ez nagyon sokat ér nekem. Én nem tudok olyan verseket írni, amely pillanaznyilag tömeget vonz, de annak örülök, és már maga az a megjegyzésed: Ez a versed Arany Jánost juttatja eszembe, és ez tetéled, már ezért is érdemes volt megírni.
Köszönöm, András.
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Ha én nem olvasom írásodat, sokkal szegényebb lennék egy szép verssel!
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Milyen igaza van annak, hogy: Kevés szóval is lehet sokat mondani. Te ezzel a pár szóval, többet mondtál, mint sokan egy egész oldallal.
Köszönöm,neked.
üdv tóni
Kedves Tóni!
Meghittség árad versedből, az élettel elégedett ember szavai!
Szeretettel: Eszti
Kedves Rozália!
"Die Wege Gottes sind unergründlich" (Az Isten útjai kifürkészhetettlenek) Igen,ezt most én is a saját börömön kellett hogy megtanuljam, Hogy én megkapjam a régen várt örömet, azaz, hogy renszeressen látjam az unokámat, a szüleinek, el kellet válniuk egymástol, Aminek örülök, most nem csak,egy unokát kaptam, hanem van újra fiam is. A szeretet sem mindig az egyszeű úton találja meg az embert..
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Meghitt és szép. Igazi emberi jellemkép, amit leírtál. Annyira jó lenne, ha sokan válnánk ilyenné.
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Talán én sem mondhatom azt, hogy ilyennek születtem, inkább azt az élet tett azáá, aki ma vagyok. Én is sokat kételkedtem a tetteimben, saját magamban, és ha őszintén bevallom, néha még az isten tetteiben is. Szerintem az élet formált ilyenre, de lehet hogy az is segitett, hogy nem fogott el a modern kor ragályos betegsége, amikor mindenki mindent meg akar érteni. Idővel beláttam, nem kell nekem mindent megérteni, amit azonban okvetlenül fontos, tudni, mit igen, és mit nem. Ezen áll minden. És ajózan és válassza sem mindig, a helyes válasz. de egyt megtanultam: Amikr a sziveddel válaszolsz, az lehet, hogy nem mindig helyes, de sohasem fals. Ezek szerint is éltem.
Köszönöm írásodat, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Elolvastam a versedet, és elakadt a szavam… hirtelen nem tudtam, hogy mit is írhatnék… Csak nézem a soraidat, és látom magam előtt mindazt, amit írtál, és át is érzem.
Ami külön tetszett, az az, hogy mit egy fátyol, úgy végigvonul a verseden egy finom ütem… főleg az első két versszakban. Nagyon tetszik az a sorod, amiben arról írsz, hogy "A kövek most már sokkal kisebbnek tűnnek". Ez példamutató, és arra ösztönöz, hogy tartsunk csak ki a célok mellett; vegyünk észre minden apró dolgot, ami értünk van és a célunkért van, és menjünk csak előre… ne adjuk fel. A vége pedig… a korona rajta 🙂
Írj csak tovább! Egyre jobb lesz, Tóni!
Üdv: Mónika
Kedves Monika!
"Sírig tanul az ember és mégis bután hal meg" azt hiszem erre legjobb példa, én saját magam vagyok. Bután jöttem a világra, valamit az elejében megtanultam, életemben azt hittem, hogy tudok valamit, az szerint cselekedtem, idős koromra megadta a jó Isten a legszebb ajándékot, hogy a véletlen voltán írni kezdtem, de ugyanakkor azt is, hogy megtudtam milyen bután éltem, milyen buta voltam egész életemben, az abszurditét azonban ebben a dologban pedig az, hogy rájöttem, mennél többet tanulok, annál jobban rájövök arra, milyen keveset tudok. De engem is elfogott a modern ember betegsége, és sok mindent meg akarok tudni, csak nem angró mindent, hanem kiválogatva. És te személyessen ehhez sokat segitettél nekem. Hálás köszönet, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Mély érzéseket, mély gondolatokat foglaltál versedbe. Olyan emberi értékek, amelyek nélkül az egyén nem igazi ember. Csak kiragadva: adni-kapni, együtt örüni, a másikat meghallgatni, nem sorolom. Tudod, Tóni, kezdettől ismerjük egymást: komolyan állítom, hogy óriási a fejlődés, amit elértél. Ezért elismerés illet meg: akarattal mindig előbbre lehet jutni!
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Valóban, te voltál az első, aki megírta, milyen pocsékul írok, habár nem ilyen primitivan, hanem szép figyelmeztető szavakkal, és mindjárt a javitási ajánlatokkal együtt, és hogyha én ma itt vagyok, ezt neked és még egy pár kedves tagnak köszönhetem, akik nem csak itt az oldalon, hanem priviben is sokat segitettek. Azért is húzott ide vissza valami, mondhatnám azt is : Honvágy. A tanulás azonban egy olyan betegség, amiből ha rendessen belekeveredtél, csak a halál szabadit meg. Valamelyik nap írtam az egyik oldalon Immanuel Kant egyik idézetét: "A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon." És ti mindannyian, erre vettetek rá. Köszönöm dicsérő szavaidat, és
óüdv Tóni
Kedves Toni!
Ez a versed számomra, a legkiemelkedőbb, a legjobban összeszedett,mint tartalmilag, mit magyarosságában. Szívből gratulálok!
Szeretném ezt személyesen megtenni, ugyanis dec 26-án Svájcba repülök. 28-án úgy terveztem, egy órát szeretnék veled eltölteni.Szeretnék kezet szorítani Veled, szeretnélek átölelni Téged, és egy nagyot beszélgetni. Ezt most így akartam világgá kürtölni:-)))
Szép estét kívánok:Marietta
Kedves Marietta!
Ne haragudj, hogy csak most válaszolok, de ez a versem olyan fénysebességgel tünt le az oldalrol, mint a hulló csillag, és utánna eddig ide sem néztem. Reggel tettem fel, vagyis küldtem el. este késön kerül fel az oldalra mint tizedik, és másnap reggel már a második oldalon sem volt.
Az ember tervez, Isten végez. Milyen igaza van ennek a közmondásnak.Te úgy tervezted jössz ide, mi pedig úgy terveztük, karácsonyi és az újévi ünnepekre elmegyünk svédországba látogatóba. Sajnálom, de mi is már évek óta készülünk, de sohasem sikerült.
Reméljük, hogy valahogy úgy alakul, hogy mindkettönk kivánsága teljesül.
Köszönöm a véleményedet, és
üdv Tóni
Akkor utazunk mindketten.Én Svájcba, Te Svédbe. Oda nem megyek utánad:-)
Majd koccintunk az egészségedre, valamelyik étteremben:-)
Üdv:Marietta
Kedves Tóni!
Remélem én is hamarosan át fogom élni ezt az egészet így, ahogy leírtad. De még hosszú az út előttem…
Nagyon szép vers lett!!!! És nagyon őszinte!!!! 🙂
Üdv:
Nairi
Kedves Nairi!
Az életben is ugyanaz a szabály mint a szerelemben. Az ÚT a CÉL. A cél csak akkor ad valódi örömet, kielégűlést, ha az út szépségeit értékelni tudjuk. Ma már sokan rögtön a csúcsra akarnak érni, és amikor elérték, csodálkoznak, hogy nem éreztek semmi kielégülést. A hegymászónak is csak akkor teljes az élvezetete a csúcson, ha saját erejével érte el. Ha helikopter vitte volna fel, akkor az élvezete fele annyi sem volna. Igy van a mindennapi életben is. Örülj a hosszó útnak, mert az adja meg életeted értékét, szépségét. Ha az út szép, őrőmteljes, akkor kőnnyen eléred a célt is, és nagyobb örömet is ad
Ne haragudj, de ez az én nézetem, az emberközötti viszonyokrol, és az életröl.
Köszönöm, hogy írtál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Mind igaz, amit írtál. Sokszor kuncogok magamban, mikor felmegyek egy hegyre (Magas Tátrában, vagy éppen itthon: Tokaji hegy, Eged-hegy, pécsi kilátó, stb.), és mellettem vezet egy betonút, amin felszáguld pár autó. Fent kiszállnak, utána tovább állnak. Ennek semmi értelme. A természetben végigsétálni, az maga a Paradicsom.
A kommentem válaszánál megfigyeltem, hogy megint Coelhora tértél rá. 🙂 Bölcs gondolatai vannak! 🙂
Amúgy az életben mindig figyelem az apró történéseket, lekövetkeztetem a végeredményt, és pakolom a jövőm felé. Sok kis apró jel van, amit más figyelmen kívül hagy, viszont annyi sok kapcsolódó dolgot mutat az élet, amit érdemes észrevenni.
Üdv:
Nairi
Kedves Mindannyian!
Bocsánatot kérek mindenkitöl, de ezen a héten családi okok miatt nagyon kevés időm volt, és azt hiszem még egy-két hétig, nagyon kevés időm lessz is ide látogani. De remélem hamarossan rendeződnek a helyzetek, és akkor ismér a megszokott formában írhatok.
üdv Tóni