Örök reggel vagyok
hideg víz és kávé
lelegelem azt ami jár,
nekem.
Én vagyok a vég
a kezdet elhagyott rég.
Régen az voltam
ami ma nem.
Egy vagyok,
kettéosztott egy
Kezdetleges és
újra hasznosított.
Termelek és eladok
élek és meghalok,
viszont a végnek
üzennék, de tényleg
ha jön értem
hozzon egy kávét
kérem!
Azért, hogy sohase
felejtsem el,
mit értem.
4 hozzászólás
Kedves Breton!
Kissé irónikus, de remek írás.
Gratulálok, Judit
Köszönöm szépen!
Sajnos ilyen vagyok.
Üdv: Attila
Kedves Breton,
a végét nem értem. Felejtsem el, mit értek? mit megértek? vagy talán milyenné lettem? vagy mindazt, amit megértem?
Egyébként minél többet olvasom, annál jobban tetszik. Jó sorok vannak, mint pl. kezdetleges és újrahasznosított, vagy a kezdet és véges hasonlatod.
Barátsággal Irén
Mindazt amit megéltem, némi öniróniával a jövőmre nézve.
Üdvözlettel: Breton