Hazugság, hogy az idő sebeket gyógyít.
Tévedés, hogy a fájdalom egyszer megenyhül.
Az álmok mélyén forró kacér kívánság
az éjszaka tüzében új húrokon pendül.
A siker záloga nemcsak a szorgalom,
munkás kezek alatt őrjöng a hiány.
Képtelen átlépni a kínos holnapon,
félelem burkában tombol a cián.
Szemérmetlenül vájkálnak a kések,
a gonosz penge mindig mélyebbre hatol.
Tágítsuk ki a tűrőképességet,
a háborgó acél csak életcélt rabol!
Cukorba bújt csellel harap a kobra,
megsokszorozván a szenvedés fokát.
Eltökélt, edzett s egységes ideggel
húzhatjuk ki a kígyó méregfogát!
9 hozzászólás
Remek gondolatok, megannyi bölcsesség fantasztikusan jó formában (egyedül az utolsó versszakban nem sikerült az ABAB rímképlet, ott ABCB lett)!!!!!!!!!!!!!
Az első versszak is ABCB lett, nemcsak a negyedik!
Szándékosan írtam ilyen formában, mert így az eleje és a vége keretet alkotnak.
Nem mindig törekszem a szabályszerűségre.
Köszönöm szépen a véleményed.
Üdv.:Tamás
Ó, bocs, tényleg, ezt jól benéztem!!!! :S Nem is figyeltem rá egyébként, csak a második és harmadik versszak olvasása után (amiknél olyan jól csengtek a sorvégek) éreztem meg az utolsónál, hogy az más… Egyébként az a sok felkiáltójel nem a zárójelen belüli résznek szólt! És nem is ragadt be a gomb, ezt az APRÓSÁGOT eltekintve, amit kiemeltem, valóban nagyon tetszik a vers!!!
Köszönöm, Csaba, jól esik az elismerésed.
Egyébként lehet hogy tényleg jobban szólna egyfajta rímképlettel.
Mindig lehetne csiszolni, változtatni egy versen, soha nem lesz tökéletes.
Köszönöm még egyszer.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Igazán jó cím.A versed sok igazságot rejt!Elgondolkodtató.
Üdv:Ági
Kedves Tamás!
Igazán jó cím.A versed sok igazságot rejt!Elgondolkodtató.
Üdv:Ági
Kedves Tamás!
Elmélkedésedben igazán jó gondolatokat vetettél papírra. Jó időnként nekünk is elgondolkodni.
Nagyon régen ismerjük egymást, ismerem a gondolataidat, a verseidet. Egyre jobbra-szebbre alakulnak. Mindig élvezettel olvasom.
Főleg az tetszik munkádban, hogy annyira érthetően fejezed ki magad, nem keresztrejtvényekkel foglalkoztatod olvasóidat.
Szeretettel gratulálok: Kata
Köszönöm, Ági, a címben minden ott van, az élethez végtelen tűrőképesség kell, ha valaki túl akarja élni a hétköznapokat.
Erre törekszem, hogy (te is) elgondolkodjál.
Köszönöm kedves soraid.
Üdv.:Tamás
Köszönöm, Kata, hatalmas öröm nekem, hogy olvasol.
Az pedig különösen, hogy jobbnak látod a műveim színvonalát, bár azzal egy szerző soha nem lehet megelégedve
Fontos témákban szeretek egyszerűen, közérthetően fogalmazni, ilyenkor nincs helye a rébuszoknak.
Nem kizárt azonban, hogy idővel áttérek az abszurd, képletes ábrázolásra, mert abban vannak a nagy lehetőségek.
Köszönöm, hogy olvastál, mindig nagyra értékelem a kritikádat.
Üdv.:Tamás