Csak szavak,
melyek hullanak csendesen,
s megpihenve a lég ölén,
hozzád szelíden libbennek.
Csendes szavak,
melyek sírnak magukban,
s könnyüket nekem adva,
szívedre bánattal telve szállnak.
Örökbe tért szavak,
magukkal hozzák volt üzenetét,
a végtelenbe tágult idő-tér,
oly kanyargós szerpentinét.
Bágyatag szavak,
elfáradt felhők fodrán,
köszönöm koszorút fonnak,
tört világom fakult ablakán.
Csak szavak,
melyek gyötrik még lelkem,
de otthonra lelve nálad,
emlékek kamrájába bezárnak.
Csak szavak
By zuzmara
6 hozzászólás
Drága Tünde!
Mély érzések és szeretet bújik meg az emlékeid kamrájában.
gratulálok szeretettel-panka
Köszönöm, hogy olvastál drága Panka!
Rengeteg emlék pihen abban a kamrában… 🙂
Ölellek: Tünde
Szia zuzmara!
Gyönyörű gondolatokat írtál meg versedben…
Szeretettel: Falevél
S milyen szépek ezek a szavak…
Kedves Tünde, mindig örömmel olvaslak.
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves zuzmara!
Nagyon szép verset írt! Öröm ilyet olvasni!
Faddi Tamás
Köszönöm kedves Tamás!
Nyugodtan tegezz!
Szeretettel láttalak: Zuzmara