Hogyha aludni nem tudok
Álmatlanul forgolódok
Paplan alól nagyot ugrok
Ágyam szélén meglapulok
Fáradt agyamban kattogok
Mint a bolha úgy pattogok
A lakásban jót csavargok
Lepihenni úgysem tudok
Páromtól is elszakadok
Mert este kukorékolok
Ti, békés gyermeki álmok
Nálam miért nem maradtok?
1 hozzászólás
Kedves Manna!
Tegnap olvastam valamit amiről ismeretlenül Te jutottál eszembe(is)
Olvastam pár versedet el érdekesek.Ez a negyedik amit most olvastam tőled.
Szerintem ez a legszebb versed!
Szeretettel:Ági