Amikor ott vagyok…és érzel..és viszont
Akivel repkedhetsz..
Akivel bódult könnyű szívvel, mint megrészegült pillangó..
Fellegekben jársz…
Aki finom bőröd érintve borzongva a gyönyörtől simogat
Akivel a szemébe nézve,örvénybe kerülsz.
Hajaddal játszva ujjai közt, mosollyal az arcán melletted….
Lelkek együtt..fonódva..kifordítva a világot….
Csak fekszel,kéz a kézben mint dupla angyalka a hóban..
Mikor a csend mindent elmond a szivárvány hangján..
Boldog szívek dobbannak ritmusra,lassan hol gyorsan…
Lélegzet ki ki hagyva,mint fuldokló,ambrózia légben….
Akkor megérzed a tavaszt…
6 hozzászólás
Szia Szigi! ezt szatírának szántad? meg akartad mutatni, milyen egy csöpögős, semmit nem mondó, hervasztó "szösszenet"? Annak jó….Üdv: én
Szia !
Szerintem Bödön még sosem volt igazán szerelmes.
Én átérzem a mondanivalót!
Csodálatos ez a tavasz 🙂
Szeretettel: Angie
De jó, h ennyire jó Nektek! de tényleg!
Köszönöm kedves Angie:)
Kedves Bödön
Az ilyen kritika is kritika..igaz egy kis ellenségeskedést érzek…de ilyen is van
üdv: szigi
Szia! Ellenségeskedés semmiképpen nincs bennem, hiszen nem ismerlek, Te se engem, miért ellenségeskednék. Még rosszindulat sincs, ugyanezen ok miatt. Kicsit megpróbáltam szókimondó lenni, lehet, h hiba volt. lehet, h be kellett volna csomagolnom. Mi "napvilágosok" itt, nem mindig vagyunk jó kontroll, vagy jó tükör. Én most megpróbáltam tükör lenni. Megmutatni, mit lát(hat) egy átlagolvasó. Az "érzelgős műfajnak" (hivatalosan nincs ilyen műfaj) nagyon jónak kell lennie, hogy az olvasó (meg)vegye. Nagymama falvédőjén, a szivecskék közt csókolózó galambokon ma már csak nevetünk. Hacsak nincs benne valami extra, ami különlegessé teszi. Én szívem szerint lebeszélnélek erről a műfajról, De ez persze a Te dolgod. Kérlek, ne haragudj! Üdvözlettel. én