Haldokló hon

Idegenek

Úgy hiszem, szegény vagyok,
hisz elfogy országom, népem,
s talán isteni hitem is meginog.

Élek hazámban, mint eddig,
de egyre halkul a magyar szó,
fakul a piros-fehér-zöld zászló.

Majmoljuk az idegeneket,
veszni hagyjuk gabonánk,
s vele pusztul kenyerünk.

Hol vagytok ősi csillagok?
Agymosásba fulladt hősök,
véretek hiába folyt e földön?

Magyar álmok ködbe tűnnek,
s épülnek bástyái idegeneknek,
mi majd koldulhatunk tövükben.

Pokolra vész búzánk, szőlőnk,
porszemként pereg kezünkből
édes hazám, ezeréves életed.