Szilánkos, jeges szélben,
a rideg sötét éjben,
fuldokló köhögésben,
fájdalmas emlékezésben
felsejlik szenvedésed.
Fel-felmerül bennem rég
az a vágy mi bennem ég:
Bár örökké élhetnék!
Csak halált ne éreznék!
Egy emlék és egy vágy
By Delory Nadin
9 hozzászólás
Szép vers, nagyon tetszett! Az első versszak különösen, a "szilánkos, jeges szél" nekem bejött, szinte a bőrömön éreztem! Üdv: én
Szép vers, bár kicsit sok benne a ragrím.
szeretettel-panka
Köszönöm mindkettőtöknek. Igen Panka valóban sok benne a ragrím, azt hiszem a fájdalomtól nem tudtam figyelni rá.
szeretettel: Delory
Milyen frappáns, kifejező vers! Átütő és őszinte, jó a forma, engem még a ragrímek se bosszantanak.
Úgy jó, ahogy van, tudok azonosulni vele.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Köszönöm a hozzászólásod, jól esett.
Delory
Szép elégikus versedhez gratulálok!
Pityu
Most, hogy újraolvasom, azt hiszem tanultam tőled.
Köszönöm.
Több vidám verset kellene írnom…
Lehet, de ha valami nagyon fáj azt is jó leírni, segít a feldolgozásban. Én legalábbis így vagyok vele.