Wenn ich dereinst…
Wenn ich dereinst ganz alt und schwach,
Und's ist mal ein milder Sommertag,
So hink ich wohl aus dem kleinen Haus
Bis unter den Lindenbaum hinaus.
Da setz ich mich denn im Sonnenschein
Einsam und still auf die Bank von Stein,
Denk an vergangene Zeiten zurücke
Und schreibe mit meiner alten Krücke
Und mit der alten zitternden Hand
So vor mir in den Sand.
__________________________________
Ha egyszer gyenge, agg leszek…
Ha egyszer gyenge, agg leszek,
S a nyári nap még langymeleg,
Kis házamból kisántítok,
Kedvenc hársfámig eljutok,
Ülök majd csendben a napon,
Magányosan egy kőpadon,
Miközben vén botom hegye,
S a magam reszkető keze
Homokba irkál neveket…
– A múltban jár a képzelet.
___________________________
2 hozzászólás
Kedves Én magam!
Több fordítási hibát is találtam, ezekre – mások előtt – figyelmeztetlek.
a) a ganz alt-ot aggnak fordítottad, pedig az csak "egészen öreg"
b) a mild-et langynak, mikor az csak enyhe
c) a hink-et sántítnak, mikor az csak biceg
d) kedvenc-ről nincs is szó
e) bot-ról van szó, nem a bot hegyéről
f) és nem neveket írsz, csak pusztán magad elé…
g) képzeletről sincs szó, csak visszagondolásról az elmúlt időkre…
Hát így, első Blick-re már ennyi félrefordítást, pontatlanságot találtam!
Remélem, nem sértődsz meg – saját magadra!
Jobbító szándékomról biztosítalak. További fejlődést kívánok, ami rádfér…
Mandolinos
Kedves Dávid!
Fogadd mind a fordításod, mind az önértékelésed
tekintetében elismerésemet.
Szívélyes üdvözlettel Attila