IN WALDE
Hier an der Bergeshalde
Verstummet ganz der Wind;
Die Zweige haengen nieder
Darunter sitzt das Kind.
Sie sitzt im Thymiane,
Sie sitzt im lauter Duft;
Die blauen Fliegen summen
Und blitzen durch die Luft.
Es steht der Wald so schweigend,
Sie schaut so klug darein;
Um ihre brauen Locken
Hinfliesst der Sonnenschein.
Der Kuckuck lacht von ferne
Es geht mir durch den Sinn;
Sie hat die goldnen Augen
Der Waldeskönigin.
___________________________
ERDŐBEN
Az erdős hegyoldalban
a szél elcsendesül;
ágak hajolnak fentről,
egy lány alattuk ül.
Körötte dús kakukkfű
árasztja illatát,
s a légen kék legyecskék
villannak zsongva át.
Az erdő csendje vonzza,
feléje vágyva néz;
fürtös hajáról napfény
csordul, akár a méz.
Kakukk nevetgél távol,
s számomra nem talány:
az Erdőkirálynő ő,
arany szemű leány!
_______________________
3 hozzászólás
Kedves Dávid!
Szép a fordításod, gratulálok.
A Bábelről hoztam ide a magamét. Ott még
Weörös Sándorét is olvashatod.
Baráti üdvözlettel Attila
Az erdőben (Magyar)
A lankás erdőszélen
Elcsöndesült a szél;
Csüngő ág ölelésben
Ül gyermek tünemény.
Ül kakukkfű övezve,
Erős az illatár,
Danász a kék légysereg,
A légen átcikáz.
Erdő csöndjét csodálva
A gyermek körbenéz,
Barna fürtös hajára
Foly, mint méz, a fény.
Kakukk hangja súg, nevet,
S rájövök: hiszen ő,
Ez aranyszemű gyermek,
Az erdőkirálynő!
Szalki Bernáth Attila
Kedves Attila!
Fordításod nagyon tetszett, Weöresét még nem olvastam. Az XAXA-rímképlet nem állított nehéz feladat elé, jobban tetszett volna ABAB képlettel. A Berg(e)shalde hegyoldal ugyan, de inkább a te lankád a jó. Hegyoldalon nem szokott szélcsend lenni, bár a kakukkfű szereti a sziklás élőhelyet. Én már az elején elárultam, hogy a gyermek egy leány. A das Kind nem árulkodott, de a Sie sitzt már igen. Nálad csak a végén derül ki, hogy királynőről van szó. Te is az ABAB felé kacsingattál az 1. és 3. vsz-ban, ahogy látom. Storm is szebb lett volna így. Talán a szél/tünemény, illatár/cikáz és körbenéz/fény rímpárokon lehetne még kicsit igazítani. Magam is csináltam egy 2. változatot, ahol szél/üldögél páros szerepel az 1. strófában. Szóval, ebből a versből is sok verziót lehet kihozni. Lecsüngő ágak alján/egy gyermek üldögél. Kétségtelen, hogy Storm a jambikus lejtést (a kakukkot leszámítva) hibátlanul produkálta…
Köszönöm szíves méltatásod.
Baráti üdvözlettel: Dávid
Ime, a 2. verzióm…
Az erdőszéli lankán
elcsöndesült a szél,
lecsüngő ágak alján
egy gyermek üldögél.
Kakukkfű nyílik körben,
az illat émelyít,
kék légycsapat dong bőszen,
s a légen áthasít.
Hallgat az erdő mélye,
a gyermek körbenéz,
hajának barna fénye,
mint érett lépesméz.
Kakukk szól lenn a völgybe’,
s rájönnöm egyszerű:
az erdő királynője
e lány – aranyszemű…