Várlak vissza hátha jössz,
Ebben remélek s ez életem.
Remény, ha elveszen,
Lelkem mély sírba teszem,
S élek csak testben,
Melyben nincs helye vígnak, s örömnek.
Ott benn egy új világot alkotok,
Melyben emlékeim lesznek ott.
De ha mégis visszajönnél,
Bilincseimet szertetépném,
S lelkem újból szabad lenne,
Melybe visszajött az életkedve.
4 hozzászólás
Rudy kedves!
Ha mostani versed lenne,
kívánnám Neked, tépd el bilincsedet!…
Szép soraidhoz gratulálok szeretettel! 🙂
Dóra Kedves! Köszönöm! …nagyon köszönöm, aranyos vagy!
Kedves Rudy!
Látom, ez sem mai darab. A szerkezet olyan amilyen, látható, hogy nagyon fiatal poéta voltál, mikor írtad, de az érzés, a szenvedés és a vágy az visszaköszön így is. Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvi! Köszönöm. Kedves vagy. Igen, nem mai " darab", még van egynehány ebből a kezdeti korszakomból, sorjában feltöltöm.
Üdv.: Rezső