Minden oly nehéz…..
Nyirkos a köd lucskos a lomb fáradt a szív
Az anyaöl visszahív.
Mi anyag bomlani vágyik.
A derékba tört nád a tépett szőlő s a hulló levél
Minden egyszer él.
Lomhán száll a varjú, gerle és seregély
Mindennel elteltek
Unottan kerengnek
Temetőben virágot cibál a szél
Egy vénasszony mesél
Meghalt a remény……
2 hozzászólás
A kezdő versszak és a befejező teljességgel megfogott.
Szinte libabőrös lettem.
Gratulálok kedves Zsenál.
pipacs
Köszönöm a gratulációt, örülök, hogy tetszett.
Üdvözlettel, Zsenál