Ott ahol most is gyúlnak a fények,
égre tekintenek utcai népek,
rongyai közt, ha bújik az éjjel,
lefekszik csendben, elalszik éhen.
Erdő a háza, földön az ágya,
zordon időnek holt útitársa,
istene sincsen, átkozott lélek,
nincs szeretője, se csillag az égen.
Rokona régen temette élve,
anyja is apja is tagadja vére,
szomorú könnye rőt falevélen,
hűs lehelettel indul a télnek.
Átok a borra, átok a fényre,
sötétbe lapul, város fekélye,
kergeti tőrvény, üldözi sátán,
vér-veres botja táncol a hátán.
Számkivetetten kullog az útján,
múlik az élet csökken a hátrány,
feketeföldben lesz menedéked
költözöl akkor felhők szívébe.
Csillag lesz képed bársonyos égen,
vigyázod álmát koldus szegénynek,
ki rongyba tekerve fázik a szélben,
lefekszik csendben, és elaszik éhen.
25 hozzászólás
Szomorú könnye rőt falevélen….
Ki rongyba tekerve fázik a szélben,
lefekszik csendben, és elalszik éhen.
A szomorú emberi sorsot nagyon szép sorokkal fejezted ki.Talán a rendőr helyett mást kellene kitalálnod, persze lehet hogy csak én látom így.
Jó volt olvasni a versed.
Szeretettel üdvözöllek. Ágnes
Kedves Harcsa!
Ahogy közelít a tél, valószínűleg a legtöbb hajléktalan fejében hasonló gondolatok kavarognak.
Szörnyű lehet szélben, fagyban, éhesen az utcán élni. Ilyenkor a magány is még jobban fáj.
Természetesen lehet "finomítani" a szavakon, ami – mint verset – még költőibbé tehetné. Azonban, sajnos a tényeken ez nem változtat.
Szeretettel: Zsóka
Kedves harcsa!
Mennyi együttérzés,mennyi ´megértés´lapul
soraid között!
Értékelem azokat,akik a ´számkivetettekben´is ´embert´
látnak!
M
Mint Te!
Nagyon érintett!
Üdv:sailor
Na ez nálam ma 5×5 csillag, ha egyáltalán jelent is valamit ebben a létállapotban.
Miként lehet ilyen összeszedetten, hibátlan, már-már vidám ritmussal megénekelni a számkivetettséget, hajléktalanságot? Mint a sírva vigadó magyar, vagy a süllyedő Titanic hegedűse olyannak képzelem az alkotót.
Miként lehet ilyen szépen líraian lezárni, felemelni az égig, és onnan a jövőbe tükrözni?
fájdalmasan szép sorok, nagyon megérintettek, köszönet
Üdv: Cal
Gyönyörű vers, mély mondanivalóval, az olvasás után magába néz egy kicsit az ember. Bár ez szubjektív. Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv: Scarlet
Nagyszerű vers, le a kalappal, bár a tartalom elszomorító és elgondolkodtató. Csak gratulálni tudok hozzá! szeretettel: Andika
Kedves harcsa!
Nagyon szépen fejezted ki szolidaritásodat a hajléktalan emberrel. Sokan haragszanak rájuk, pedig senki sem lehet biztos benne, hogy egyszer nem jut-e ugyanerre a sorsra.
Gratulálok: Klári
Nagyon kifejező szép vers, olyan, ami mindenkit megérint…
Üdvözlettel
Ida
Megérintettek fájdalmasan szép soraid.
Szeretettel gratulálok
oroszlán
Szomorú!
Szeretettel:Selanne
érintős. szeretettel
Kedves Harcsa!
Sajnos van akinek csak ez jut 🙁 teljes átérzéssel íródott a versed. szomorú hogy bizony ilyen élet is van.
szeretettel-panka
Hú ebben a verseben tényleg brutál jó képek vannak:
rongyai közt, ha bújik az éjjel,
múlik az élet csökken a hátrány,
ki rongyba tekerve fázik a szélben,
sötétbe lapul, város fekélye,
zordon időnek holt útitársa
Ezek a kedvencek!
A téma is bőven aktuális. Nem ismerjük ezeknek az embereknek az előéletét, de az emberiesség és empátia nélkül elvesznénk.
Hanna
Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy olvasta, igazán megtisztelő, hogy ilyen sokan.
Egyébként, én elég sok hajléktalant ismerek, és ismerem a történetüket, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe. Sokan az önhibájukból, de van akit, egyszerűen eltiport az élet.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Ahogy olvastam a versed, futkározott rajtam a hideg. Annyira élethűen festetted le létüket, hogy az ember maga előtt lája a egész rettenetet. Nagyon jó mű, gratulálok hozzá! Szeretettel, Magdi
Kedves Magdi!
Örülök, hogy olvastad.
Mint már írtam, sok hajléktalant ismerek.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Ez a szomorú valóság, sajnos.
Te nem csak nézted, hanem láttad is, sőt át tudtad érezni mind azt amit a hajléktalanok.
Úgy gondolom a sorsuk nem közömbös a számodra!
Igaz szívre és lélekre vall a versed!
Köszönöm, hogy olvashattam!!!
Szeretettel:Erzsi
Könnyfakasztóan szomorú ez a vers. Átérezni minden sor súlyát.
Üdv.: Phoenix
Kedves Harcsa
Ha már a rendőr szót észrevételeztem ajánlok egyet helyette,
kergeti törvény…..
baráti üdvözlettel. Ágnes
Kedves Lizett!
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: harcsa
Kedves Phoenix!
Örülök, hogy itt jártál.
Üdv: harcsa
Kedves Ágnes!
Köszönöm az észrevételt, tetszik a törvény, ki is javítom.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Tetszett a versed, és örülök, hogy olvashatok itt az oldalon ismét verset a hajléktalanokról, és ilyen szép visszhangja lett. Én 2009-ben a tél kezdetén írtam egy sorozatot a hajléktalanokról, 12 versben egy-egy hajléktalan életét írtam le, úgyszólván a "kutya sem ugatta meg", sőt még olyan is volt aki azt írta, azok mind iszákos munkakerülők, és a saját hibájukból kerültek oda. Örülök annak hogy megváltozott a közvélemény róluk, és ismét foglalkozik valaki versben is velük.
Köszönöm neked a nevükben is,
és üdv Tóni
Kedves Harcsa!
Megrázó képet festettél a hajléktalan életről, olyan, mint a valóság… De sajnos mindenkit nem tudunk felkarolni, reménytelenség mindenki életét rendbe hozni…
Szeretettel gratulálok empátiádhoz…Lyza