Egy éve vésted bőrömbe
a legelső érintésed,
ott szunnyad bennem örökre
a csöppnyi törékenységed.
Szívdobbanásomba bújtál
a világ zajai elől,
boldogság-záporom hullt rád,
éreztem, kis lényed betölt.
Figyeltem minden jeledre,
veled sírtam és nevettem,
s ahogy néztem kék szemedbe,
én halálosan elvesztem…
Némán tanítottál engem,
pedig oly picike voltál,
leborul eléd a lelkem,
te vagy a legszentebb oltár.
Szerelmünk ékköve lettél,
boldogságot hozó angyal,
több vagy az én életemnél,
vigyázlak éjjel és nappal.
Már egy éve takargat be
önzetlenül szeretetem,
hálát csókolok kezedbe,
szeretlek, kicsi gyermekem!
8 hozzászólás
Anyameleg… 🙂 Színtiszta szeretet, ami átlép mindenen. A negyedik versszak a legszebb, de mindvégig végtelenül simogató a versed.
Öröm ilyet olvasni.
pipacs 🙂
Kedves Andika!
Szépséges vallomás az anyaságról a versed. Nekem az ötödik versszak tetszik a legjobban, de persze az egész megható, ugyanakkor mégsem szentimentális. Gratulálok!
Szeretettel: Klári
Csodálatos érzéseid az anyaságról meghatottak. Szerintem mindenki így éli meg, csak nem mindenki tudja ilyen szépen kifejezni magát.
Örömmel olvastam szépséges versedet:
Szeretettel: oroszlán
´leborul eléd a lekem
te vagy a legszentebb oltár
Meleg,forró anyai szeretet!
Szeretettel gratulálok:sailor
Ez a legtöbb, amit az élet adhat egy nőnek!
Gratulálok és nagyon sok boldogságot Nektek!
Deiphobae
Kedves Andika!
A legnagyobb boldogság, mi létezhet, egy gyermek születése. Versedből sugárzik a szeretet, a féltés, a gondoskodás, mindaz, mit egy csöpp lénynek adni lehet /mindent :)/.
Az első év, melyben annyi minden történik….. 🙂
További sok örömöt és kitartást kívánok neked!
Szeretetel: Zsóka
Kedves Andika!
Igazi óvó és féltő verset írtál a Kisfiadnak. Öröm volt olvasni. Szép.
Ági
Nagyon-nagyon köszönöm mindenkinek a kedves szavakat, örülök, ha tetszett. Mostanában a kis gézengúz miatt nem tudok eleget jönni.. 🙂 De igyekszem azért 🙂