2024. december 23., hétfő
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmélkedés

    Kábán

    zotyapaBy 7 hozzászólás658 megtekintés

    Azok a Whiskys minden esték,
    Mint mikor a fecskék remegvén
    keresik rég levert fészküket,

    Pohár tátongó jégcsók alján
    kong a múltam, ölel a magány
    …énem mézzel mosott kövület.

    Share.

    7 hozzászólás

    4. zotyapa on

      A remegvén,azt a vergődő szárnycsapássorozatot akarja érzékeltetni a fecskéknél,mint mikor az ember már teljesen kilátástalanságba került gyermekei megtalálása miatt.
      Nem a fészket sajnálja,hanem a benne lévőket.
      De köszönöm,mindenkinek az olvasást.
      zotyapa

    5. aLéb on

      Félreértettél, a szó, remegve, teljesen helyénvaló itt a versben, értelme, formája egyaránt illik ide, ahogyan írtad is, értem. A szó archaizált, régies alakja az, aminek a használatát itt indokolatlannak érzem, mert a versed, nagyon mai, nagyon erős, ezt a fajta emelést, lágyítást nem érzem itt indokoltnak. Tehát a szó itt tökéletes, a formája, az archaizálás, ami zavart.
      aLéb

    6. zotyapa on

      Olvastalak,rágtam magam,az a bajom,hogy a remegve szót használva nem fejeztem volna ki a szárnycsapásos vergődését…

      Azok a Whiskys minden esték,
      Mint mikor remegve a fecskék
      keresik rég levert fészküket,

      Mondjuk eddig eszembe se jutott a szó ilyen formájú elavultsága,én az első versszak lágyságában látom a helyét.
      Ez persze nem jelenti azt hogy igazam is van,mindamellett nagyra értékelem a kritikádat,mert nem csak a tömjénezésnek van helye ezekben a hozzászólásokban.
      Köszönöm soraid,és hidd el tovább rágom magam rajta…
      Üdvözlettel
      zotyapa

    Leave A Reply