Sebesen száguldó gyorsvonat
a gondolat.
Néha nem tudni,
mit mondogat,
de gyakran megoldja a gondokat.
Egy hirtelen pillanat
gondolat.
Egyszer itt egyszer ott tud meg
dolgokat az ember.
A gondolat,
mint végtelen nagy tenger
hullámzik fejemben,
s alámossa az elképzelt
partokat.
Gondold meg, hogy mit gondolsz!
Jó, ha mindent megfontolsz,
mert a gondolat,
sosem hagy el,
s ha nem gondolkodsz,
hidd el
hamar elveszel!
Gondolat
By aniszirk
8 hozzászólás
Nagy igazság rejlik a versedben. Gratulálok. Üdv.
Igazán köszönöm!
Megfogott a cím, ahogy verseid között nézelődtem, és mire elolvastam már nem csak a címe tetszett meg. 🙂 Terjedelemben is pont elég, nem is kéne jobban fokozni. Az ember végig a mondaniválónál marad, nem veszik el benne.
Legalább is én nem 🙂
Köszi a véleményedet, szeretem, ha őszinte. Ez a vers nekem is kedvenceim egyike.
🙂 Üdv!
Számomra egy kicsit furcsán csapong a ritmus, de talán éppen ez az, ami visszaadja a gondolatok szabad, szinte követhetetlen csapongását. Tetszenek az enjambement-os megoldások, és maga az alaptétel is, a gondolatok fontossága, funkciója, menedék jellege stb. Egy apró helyesírási hiba: ,,mert a gondolat, / sosem hagy el”, itt a ,,gondolat” után nem kellene vesszőt tenni.
Köszönöm az élményt.
Valóban, köszi a kritikát!
Nagyon jó! A ritmusban is egy olyan… “zakatolás” érzékelhető, ami igazán jól passzol a hangulathoz… szeretem! Gratulálok!
Köszi, nekem is az egyik kedvenc versem…