…és elindultunk ezen a téli úton.
Fölöttünk álmodtak a havas fák,
csillagok játszottak fönt a csúcson,
míg lent csendet ringatott a havas ág.
Megörökítetted a mély-torkú útkanyart.
Arcod sugarazta az alkotás örömét,
a szerelmet, amit semmi sem zavart—
a pillanat bársony-feketét vont köréd.
Életünk egyszer élő pillanata ez,
s a szerelmünk alkotja ezt a képet—
kerete illik feketéhez, fehérhez,
út felett is, mit tömöríthet az élet.
10 hozzászólás
Kedves Inda!
Gyönyörű a versed, és olyan pillanatot örökít meg, amit valóban el kell raktároznunk önmagunkban, a természet szépségével együtt. Tökéletesen láttam a képeidet is.
Örömmel olvastam.
pipacs 🙂
Kedves pipacs!
Néha érzés-varázslatokban fürdetjük magunkat, néha a természet szépsége érinti meg az embert, kényeztet és az érzéseink is kényeztetnek bennünket, vagy mi az érzéseinket?
Akár szerelmesen, akár a szerelem közelében hinni kell az élet szépségében, hinni magunkban is, mert az által válik, széppé, szebbé kint is és bennünk is a világ.
Örülök, hogy " láttad a képet ".
Szeretettel, Inda
Kedves Inda!
Nagyon szép a versed.
Tetszett.
Üdv: harcsa
Örülök, kedves harcsa, hogy tetszett.
Üdv. Inda
Kedves Inda!
´míg lent csendet ringatott a havas ág´
Nagyon szép képeidre,érzéseidre,hasonlataidra
gratulálok!
Üdv:sailor
Kedves sailor!
Ölelkező fák alatt készült fénykép mondatta el velem, azokat miket fönt leírtam.
Köszönöm, hogy olvastal.
Barátsággal, Inda.
Nagyon szép megemlékezés, szelíd fájó fuvallat!
szeretettel-panka
Kedves dpanka!
Az ami megindította bennem a fönti versnek a megírását, az inkább egy elsöprő érzelmi viharra hasonlított, mintsem fuvallatra.
Örülök a hozzászólásodnak, és köszönöm.
Szeretettel, Inda
Kedves Futóinda!
Csodálatos pillanatot örökítettél meg csodaszépen!
Szeretettel
Ida
Kedves Kőműves Ida!
Sajnálom, hogy azt a képet, amely ezt a verset is ihlette, nem lehet, ill. nem tudom feltenni. Az is sokat tudna magáról s a környezetéről mesélni.
Örülök, hogy neked is örömet szerezhettem e verssel.
Szeretettel, Inda.