Mikor a fényben túlfeszül egy szál
az idő megáll
és zakatol a zaj
most mindent a sötétség ural
tompák a fények
zavaros képek
birtokolják tested
és a maszkod vad színekkel fested
feltör benned az indulat
csak mert később ébredtél
hogy elvesztetted önmagad
már magadba vesztél
5 hozzászólás
Kedves Lázár!
Tetszett az elmélkedésed, "a maszkod vad színekkel fested" ezt kiemelném.
szeretettel-panka
Gratulálok ismét a versedhez. Remek!
Selanne
Újabb "gyöngyszem" tőled.
Grat. : Zsu
Olvaslak és jobban érzem magam tőle…Tudtodon kívül segítesz az embereknek, azzal,hogy azonosulni lehet a verseiddel…Köszönöm Lázár az újabb műremeket! 😉
Kedves Lázár! Öntépázó versed kissé lehangoló, de őszinte kitárulkozás. Gratulálok szeretettel: Ilike