Már megint születésnap

Engem is spermából nemzettek
anyám hüvelyében
zygóta koromban is lélek.
Ezen a napom vajúdott jó Anyám.
De ki kérte tőle,
hogy értem szenvedjen?
Hallod a kérdésem
most odafenn Anyám?
Tenéked magyarázzam
idelenn, mily kiszámíthatatlan az élet?
Anyám! Csak, hogy lásd!
Az ékszerem nem vékony
bőrszíjon díszeleg nyakamban
nem festet kék üveglap,
hanem valódi ékkő
Zafír és Smaragd
szépen csiszoltak
véremből vérek
lelkem gyémántjai.
Még ha mar is kín,
ha ezerszer porrá kívánom
tenni a testem.
Értük nem restellem
hitvány életemet élnem.
Ej, Anyám!
Azok gének!
Ezerszer lennék lélek a testben,
mint testemből lélek.