cirkáló napsugár sikolt sárga vállán
árvaszép szemével belekóstol némán
finom didergéssel adja néma vágyát
óvatos szépkővel védi drága várát
bús édes mosollyal villan rá virágja
apró bólintással sárga sziromszála
fénytűzzel öleli árva kankalinját
védi bakonyi szél hideg suhintását
tűnik a nap tűnik minden percben
percegő hidegség kuvik szele billen
holnap is jön a nap virág kedveséhez
éltető fényerő rebben zöld szeméhez
virág
By ruca
10 hozzászólás
Kedves Tőled ez a vers ruca !
Szép, remélem Kalinnak is tetszik majd 🙂
Szeretettel: Zsu
Szia Sisanne!
Köszönöm megtistelő látogatásod, én is remélem, hogy tetszik a versike, akinek született.
szer:ruca
Szia ruca! 🙂
Nagyon tetszik a vers, a kategória is. 🙂
Tudod mit érzek az örömön kívül? Azt, hogy akire így vigyáznak, annak semmitől nem kell félnie. 🙂
Köszönöm! 🙂
Szer.: Kalin
Szia Kalin!
Az örömöd is jól esik és nem kell félned, tudhatod!.
Szer:ruca
Szia Susanne!
Köszönöm megtisztelő látogatásod,én is remélem,hogy tetszik a
versike, akinek szól!
szer:ruca
Szia ruca! 🙂
Kitörölném azt, amit pár napja e vers alatt szóltam, de sajna nem áll módomban megtenni. Mindazonáltal vedd úgy, hogy mégis töröltem. Amit lent megjegyeztem, az nem ennek a versnek szól, éps nem ennek a lekületnek.
Kalin
Ha gondolod,úgy tekintem,hogy semmit sem irtál, kérésedre.
Bocsi. 🙂
Szia ruca!
Kedves versedhez szeretettel gratulálok!
Gyömbér
köszönöm szépen.
r