Kinek köszönjek, ha senki nincs?
Kinek kell a szó, a talmi kincs?
Kinek jó, ha van, ha én vagyok?
Kinek mutassak, ha mind vakok?
Kinek kell a sarc, ha így nehéz?
Kinek kell egy vékony, gyenge kéz?
Kinek szól a dal, ha túl hamis?
Kinek kell félnie még tőlem is?
Kinek kell a majd, ha most se jó?
Kinek kell a csók, a millió.
Kinek kell a már, ha még se volt?
Kinek kell a fehérre szürke folt?
Minek kell a fehérre szürke folt?
Minek kell a már, ha még a még se volt.
Minek kell a csók, a millió?
Minek kell a majd, ha most se jó?
Minek kellene félni tőlem is?
Hisz nem bánom én, ha bármely dal hamis.
Kezemben egy vékony, gyenge kéz,
Amit rángatok, ha sarca túl nehéz.
Mit mutassak én, ha mind vakok?
Mire kellek most, hogy itt vagyok?
Minek kell a szó, a talmi kincs?
Kinek köszönjek, ha senki nincs?
4 hozzászólás
Nekünk kedves Tibciri !
Üdv. a Napvilágon:)
szeretettel olvastalak: Zsu
Köszönöm! 🙂
Szia!
Én szeretek lázadni.. 🙂 Látom Te is! Örömmel várom a következőt! 🙂
Üdv az oldalon! 🙂
Szia!
Jó sok kérdés! …és vajon hány ember fejében fordulnak meg naponta (akár többször is).
Aztán a válasz…na az hol lehet?
Azt gondolom, ötletes, de ez a szó nem igazán passzol ide.
Grat.
Gy.