A körúttól beljebb, ócska tereken,
hová az ünnep fénye már nem ér el,
összevackol két reszkető idegen,
s olcsó bor mellé kegyelmet ebédel.
A körúttól beljebb, hol vadabb a tél,
vékony a kabát, s nem melegít a hit,
a képzelet meleg szobákról mesél,
s megkopott, fénytelen diákat vetít.
A körúttól beljebb ajándék a Nap,
ahogy áttör a ködszürke reggelen,
a nyomor álmában kalácsba harap,
majd felriad, hogy holnapra eltegyen.
A körúttól beljebb nincs gyantaillat,
csak olcsó gyertya és konok tövisek,
másnapos mámor, mi vágyakat ringat,
s kitép a létezésből egy keveset.
2006. december 19.
6 hozzászólás
Nagyon szép, végre más szemszögből megközelítve az ünnepet. Vannak benne (1-2 közhelyet leszámítva) kifejezetten egyedi, szép szókapcsolatok. Gratulálok!!!!!!
Köszönöm, Csaba. Igyekszem kerülni a közhelyeket, de lám, nem mindig sikerül 🙂
Hát én nem látok benne közhelyeket… szerintem nagyon széép, és gratulálok hozzá! Borzastóan igaz és tetszik! Kívánok még sok hasonló minőségű alkotást! 🙂
üdv.: nati
Köszönöm, kedves Náni 🙂
Nagyszerű. Valóban az benne a különleges, hogy kicsit (vagy talán nem is kicsit) más megvilágításba helyezi az ünnepet. Szívből gratulálok!
üdv, banyamacs
Köszönöm, kedves banyamacs, örülök, hogy tetszett!
Neti