Csendes békességre vágyom.
Karácsonyfát ácsol az emlékezet.
Didergő fájdalmat borít a hó
visszajáró lidérces álmokon,
érzem sírnom kellene.
Súlytalan már a könnycsepp
a bánat eltűnik csendesen,
mint olajfolt a kövezeten.
Vak véletlen sodor Istenemhez,
ünnepi fény hordoz, üres térben
csak képzelődöm, most csend
és béke van, Karácsony este.
Lecsendesült
By oroszlán
4 hozzászólás
Csodaszép elmélkedés!
Az elsö sor a lémnyege az ünnepnek!
…csakis így lehet ünnepelni!
Ez az értelme az ünnepnek!
Szeretettel gratulálok:sailor
Ui…háromszor ismétlem a szót ´ünnep´…mert az csak ´békés´lehet
Jólesik visszatérő látogatásod. Köszönöm a gratulációdat.
Szeretettel kívánok áldott, békés karácsonyi ünnepeket: Ica
Az emlékezés is hozzátartozik az ünnephez szerintem is. szép a versed Icám, gratulálok.
szeretettel üdv:Vali
Köszönöm kedves Vali, hogy olvastad a versem és örülök, hogy tetszett.
Szeretettel üdvözöllek: Ica