Üldögélve kisszobámban,
Kályha meleg sugarában,
Szivom gondom pipafüstjét,
Megszürve igy minden kérdést.
Mi van veled ,gond ,baj talán?
Hitvesem szól-kurtán ,furcsán,
de felnevetek:lássa,csupán
álmodom,a szivem vidám.
Elkapom két dolgos kezét,
Üljön mellém,itt a kis szék.
A simogató,meleg légben,
Összebújunk,lágyan,csendben.
Érzelmeink közös multja,
A jövőjének is fényes utja
ragyog elöl a meszeségben.
Nyujtom karom ,hogy elérjem.
Elérem én,elérem ám!
Boldog leszek ,mindig vidám.
S feleségem öröm könnye,
gyémántkő lesz a szivembe.
1 hozzászólás
Kedves barátom,valahogy tetszik ez a vers,bár némi ütem-zavarokat kelt bennem.
Másik.Helyesírási hibákat én is vétek (ajjaj),De arra vigyázni kell,hogy attól ne változzon meg a szó,mi több az egész szótag értelme.A második szakasz utolsó
sorában te álmodsz,vagy van egy álmodód?Ez itt a kérdés!
Egyébként…előre!