Szíved falán koppan a csend,
ne tétovázz, ne is szaladj.
Légy jelenlevő, nyiss ajtót!
Csukd be szemed: teljes pillanat.
Az ég fia vagyok – mondja -,
befogadó földi leány;
maradj bennem, véred leszek,
és átfolyunk a pántlikán.
Most
By efereszBy eferesz
6 hozzászólás
Szia Eferesz! Azért szeretem a verseidet, mert túl a meghökkentő, de mégis passzoló képeken, – elgondolkodtatják az embert. Ez a versed is ilyen. Háromszor kellett átolvasnom, hogy kezdjen felderengeni, miről szól. (Persze, lehet, h csak én vagyok vállon felül gyenge:) ) Üdvözlettel: én
Kedves Bödön!
Nagyon szépen köszönöm Neked, hogy szeretettel olvasol.
Üdvözletem!
Gyönyörű, igaz sok mindenre asszociáltam ,míg többször elolvastam, de nagyon tetszett !
Szeretettel: Zsu
Köszönöm, kedves Zsu!
Igen, a mostban sok minden benne van.
🙂
Üdvözletem!
Tetszett a gondolat kedves Zsófi!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves oroszlán!
Köszönöm, hogy tetszett a gondolat, de ez szerintem nem nekem szól.
🙂
Üdvözletem!