Szerelem vagy bánat mi szívünket marja,
fájón húsunkba váj, vágyunk kitakarja,
álmok lágy tengerén testünk remegve ring,
ereinkben tűzként édes méreg kering.
A hasztalan idő megölné a vágyat,
de a remény éltet, azt súgja még várjak,
bánat ólomsúlya nyom bele a sárba,
arcod körvonala elvész a homályba.
Repülnek a percek, elszállnak a napok,
vágyakozás perzsel, izzó hamu vagyok,
fel- felkap a szellő, s szavam hordja feléd,
lelkem elporladó végső üzenetét.
Amíg szívünk dobban, itt vagyunk egymásnak,
ne adjuk át magunk, örök elmúlásnak,
forró csókod gyógyír, jégből vizet fakaszt,
kopár sivatagból, fest körénk új tavaszt.
46 hozzászólás
Kedves Györgyi!
Meghatott ez a csodaszép szerelmes versed.
Kívánom, hogy mindig tavasz vegyen körül.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica, Kata, Zoli, János örülök, hogy tetszett a vers.
Kedves Bödön véleményem szerint, ha nem érted, akkor nem bennem van a hiba. Olvasgasd még, hátra rákapsz az ízére. 🙂
Kedves Györgyi!
Nagyon szép verset írtál az érzelmekről, szépen formázva remek rímekkel.
Szeretettel és örömmel olvastam: Kata
Kedves Györgyi!
Nem ezzel szoktam kezdeni egy véleményt a versekről, de az első benyomásom mindig prioritást élvez. Hihetetlenül értelmes, tudatos vers. Ettől igazi alkotássá lett. Következetes vonal, mintha zsinóron húznák. Közben ott lakik a sorokban az érzelem, a szenvedély, a vágy. Remek lezárás tesz pontot az Í-re. Gratulálok az írásodhoz!
Üdv
Zoli
Kedves Györgyi
Csak ennyi: EZ CSODA SZÉP!
Üdv: FJ.
Kedves Györgyi! Sajnos nem tudok túllépni azon a képen, hogy: "álmok lágy tengerén testünk remegve ring" Próbálom szóról szóra. Itt van a tenger ugyebár. De ez nem akármilyen tenger, hanem az álmok tengere. Mi a csoda lehet az álmok tengere. Tenger sok álom? nem tudom megfejteni. Aztán ez a tenger még lágy is. Képtelen vagyok elképzelni egy lágy tengert, mégha az az álmoknak a tengere (?) is. A folytatásban kiderül, hogy zen a nem semmi tengeren ring a testünk. Mégpedig remegve. Mert hideg van? Vagy mert olyanok az álnok, hogy remegni kell tőlük? Nem olyanok, ugyanis, szerinted lágyak. Na, hát a lágy álmok tengerétől csak nem fog a testünk remegni? Bocs, és üdv: én
Bár nem nekem szól, mégis elmondom a gondolataimat és elnézést, amiért beleütöm az orrom, kedves Bödön. Mert éppen én vagyok az, aki időnként nagyon is pontosan, egyszerű szavakkal szeretek még verset is írni… De nem mindig fér bele egy sorban az, amit szeretnénk közölni.
Azonban egy SZERELMES VERSBEN megengedhetők hasonló túlzások, s mivel a verset általában küllemben és hangulatban is szépen alkották meg, ezért én semmi elítélendőt nem találok ebben a mondatban: "álmok lágy tengerén testünk remegve ring":
Ha pl. van egy szép "csillagszemű lány" egy versben, mért ne lehetne a tenger lágy és mondjuk: mint egy szép álom… – hiszen egy szem sem olyan mint egy csillag!
Ezért felőlem lehet valakinek emlékezetében álmok lágy tengere, még ha a tenger nem is lágy-víz, hanem sós, azon a lágy tengervizén miért ne ringhatna remegve? (A tengervíz itt több karakterré tenné a sort!)
Bocs', hogy kéretlenül is, elmondtam a gondolataimat:
Kata
Kedves Bödön akkor moszt még egyszer megpróbálom.
"álmok lágy tengerén testünk remegve ring,
ereinkben tűzként édes méreg kering."
Miért ne lehetne egy álomnak lágy tengere. Ezen a lágy tengeren miért ne ringhatna testünk remegve? /biztos mond neked valamit: szerelem, vágy remegve együtt ringani valakivel/
Mindezt az álmaid lágy tengerén.
Remélem eléggé kibontottam ezt a sort. Szólj bátran, ha még segíthetek.
Üdv: Györgyi
Köszönöm, kedves Györgyi, hogy hónom alá nyúltál és megvilágítottad pislákoló értelmemet (Figyelj, ez itt egy képzavar!) Komolyra fordítva: aki nem érzi -most értelmezéstől függetlenül – mi giccs, és mi nem,- annak úgyse lehet megmagyarázni. Én pl. 6 éves koromban azt hittem, hogy a sparhelt mögött lévő falvédőn a két galamb, kis szivecskével a csőrükben nagyon szép, művészi alkotás, és a hattyús tóról is azt hittem, de aztán tovább tanultam. El kell olvasni egy jó csomó verset ismert, nagy költőktől, s el is kell magyaráztatni őket (vagy megtanulni) s akkor az ember lassacskán eljut oda, hogy nem tesz egyenlőségjelet a "végre itt a nyár" és egy Beethoven szimfónia közé! Szép estéz – én
Kedves Bödön látom magas lovon ülsz, de onnan lehet nagyot esni. Látom nem tudod megemészteni álmaim tengerét, de ez legyen a te bajod. Ne olvasd, ha annyira nem vagy kibékülve vele.
Viszont a giccsről: No nagyon nem tetszik, hogy egy kor becses munkáját giccsesnek minősíted. Sok munka, /kézimunka/ vabn azokban a darabokban. Csináld utánuk. Viszont ezekután már csak azt várom, hogy mikor lesz a szemedben a matyóühímzés vagy épp a Herendi porcelán is giccs.
Üdvözlettel: itt meg én.
Kedves Györgyi! Ha egy lapon említed a matyóhímzést és a herendi-porcelánt a falvédős-galambokkal, akkor tényleg nincs miről beszélgetnünk, Remélem a többiek, akik olvassák azért látják a különbséget! Üdv: én
Bödön örülnék, ha leszállnál a lóról is meg rólam is. Először is ízlésformálás tekintetében söprögess saját házad táján. Köszönöm, ha elkerülsz.
Üdv: itt én
Jó, Kata, Ok a "csillagszemű juhász" ugye tényleg ki van találva (gyermekmesében) de én azért nem emlékszem, hogy veresben ilyesmivel találkoztam volna. Nem biztos, hogy tetszene, bár ez a szövegkörnyezettől függ. Meglehet védeni persze a lágy tengeren remegő testet. Álom közben tényleg remeghet. Biztos földrengés van. De a viccet félretéve, kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban egy igazi, vérprofi kritikus véleményére. Óriási ötlet lenne, alkalmazni egyet itt, akihez alkalmanként oda lehetne menni. Mi az érzésed, megállna? Üdv: én
Mivel kérdezted, kedves Bödön, csak azért írom le, mi a véleményem a vérbeli kritikusról. Az, hogy innen is nagyon sokan elfutna… Talán már én se lennék itt, mert nekem is van fölrakva – nem is egy olyan versnek becézett írás, amit talán most már föl se tennék. De itt van, és nem veszem le, mert vannak hozzá vélemények, amit megőrzök.
Nagyon igazat adok Kankalinnak, itt írta lentebb: "…magam is csak műkedvelő, de a versek szerelmese vagyok." Én is. Annyit hozzáteszek, hogy: és sok barátra leltem itt, és jól érzem magam köztetek!
Igaz, és ez is nagyon fontos!!!:)
Szia Györgyi! 🙂
Szerintem egész jól festetted a képeket, legalábbis én látom, érzem őket. 🙂 Lehet, hogy azért, mert nő vagyok? 😀
Kiemelem, hogy ellentéteid szépen építik a verset, több van közöttük, ami megfogott. Már a cím is jelzi a tusát, ami lejátszódott benned.
A szótagszámokat következetesen alkalmaztad, ez dicséretes. 🙂
Az utolsó szakaszban van néhány fölösleges vessző, azokat érdemes lenne radírozni.
Talán még annyi, hogy az első két részben a "vágyunk – vágyat" túl közel vannak egymáshoz.
Egyébként pedig szerintem átélhető a vers, mélyről jövő, hullámzó, a címben megfogalmazott érzés végig megmutatkozik benne.
Mindezeket úgy mondtam el, hogy magam is csak műkedvelő, de a versek szerelmese vagyok. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves bödön ugye nem veszed rossz néven, ha nem tőled fogok tanulni. Megnyitottam pár versedet, de mit is mondjak. Sok irodalmi oldalon fel sem engednék a "verseidet".
Amit nálam kifogásolsz, az nálad is jelen van.
"Hadak büszke útja"
No, ha bajod van az álmok lágy tengerével akkor meséld el, hogy a hadaknak milyen a büszke útja.
Ajánlom figyelmedbe az első versszakot ismételt olvasásra, szép lassan, érzelemmel. Akkor csak rákapsz az ízére.
Elképzelhető, hogy még sem, hiszen ebben nincs f@x meg p.na, bár magyarul így hangzik, de irodalmilag kissé ciki.
Üdv. Györgyi
Kedves Kankalin igazad van vesszők tekintetében. Kettőt én is elhagynék, nem is tudiom miért került oda. Sajnos javítani nem tudom. Örülök, hogy azért neked tetszett a vers.
Üdv. Györgyi
Láttam itt és olvastam kintről a barátságos "vitát".
Kedves Györgyi !
Nekem tetszett a versed, úgy ahogy van 🙂
Szeretettel: Zsu
Kedves Györgyi!
Bödönnek írt válaszod a Szabályzat értelmében törölnöm kell, mert túlzottan átment személyeskedésbe.
Kérlek, gondold át, mert vannak benne elfogadható gondolatok!
A versekről az alkotó oldalán lehet bővebben írni.
Küldök belső levelet is.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin Bödön semmit nem ért az első versszakból. Nem személyeskedtem, csupán példát hoztam tőle, hátha megérti abból amit itt nem értett. Semmi rossz szándék nem volt bennem, mi több, nem akartam a verse alá piszkítani.
Üdv. Györgyi
Kedves Kankalin! Nagy kár, h törölted! Én egyáltalán nem haragudtam érte!!!! -én
Szeretném itt leírni a viszontválaszomat. Remélem fenn maradhat! S kérlek, ha lehet, tedd vissza a Györgyiét is! Biztos, hogy nem veszünk össze, csak egy kicsit vitatkozunk. Györgyinek joga van foggal-körömmel védeni az alkotását! :)))
Kedves Györgyi a viszont-elemzésed (remélem, visszakerül!) telitalálat! A hadak dicső útja tényleg egy bődületesen nagy marhaság, és abban is igazad van, hogy az ordenáré verseimet bizony sok irodalmi oldalra fel sem engednék. Mindkét kifogásolt dologhoz szeretnék azért hozzátenni valamit.
A „hadak útja”, ugye nem gond: hülyeség, de használják, értelmezhető. Ám mi lehet az a „hadak útja”, amiről én írok? Valódi út, amelyen végigvonul a sereg, elől Lackfi Endre táncoltatja a sárga paripáját? Nem, nyilvánvaló, mert nincs rá utalás. Tehát ez nem egy konkrét, valóságos út, hanem egy metafóra, olyan, mint pl. a Csaba királyfi csillagösvénye. A csillagösvény értelmezhető, elképzelhető. Ha felnézel az égre, a Tejút csillagait kis képzelőerővel láthatod „csillagösvénynek”.
Itt tehát Te egy képletes úttal kerültél szembe. A költő (én: ha, ha, ha) elvágyódik stb, de hova menjen szerencsétlen, ha buzog a nagy lelke? Ettől kezdve igenis lehet „értelme” a „dicső” szónak. A nagy, marha költő elvágyódik a fene-lelkével: nehogy mán ne egy dicső útra vágyódna? Persze, marhaság, mint az összes többi. A csúnya szavak. Na igen, na igen, ez tényleg húzós a részedről. Oscar Wilde szellemes aforizmája jut az eszembe: nincs olyan, h erkölcsös könyv (írás), vagy erkölcstelen. Csak jól megírt van és rosszul megírt. Persze, az enyém rosszul megírt, ez nyilvánvaló, majd Te kivesézed! Mindenesetre a mérce nem ez! Szórakoztató Veled vitatkozni, szívesen folytatnám Szeretettel üdvözöllek: én
(az se gond, ha az összes „művemről” lerántod a leplet, csak könyörgöm, ne rögtön, várj ki egy hetet)
Bödön, kérlek, az itt látható két mezőt másold át az itt említett versed alá!
Köszönöm: Kankalin
Kissé lehangolt, de ennek ellenére szép.
Kedves Tibor néha megesik az ilyen. Köszönöm látogatásodat. 🙂
Üdv. Györgyi
Kedves Györgyi, úgy érzem még egyszer írnom kell.
Úgy látom ez a vers sokakat vélemény nyilvánításra ösztönzött. Ebből látszik, hogy meg kellett írni. Bödön elemezésére reagálva, szerintem egy vers egyetlen sorát elemezni olyan mint egy zeneműbe beleírt disszonáns hangot kiválasztani, és magyarázatot követelni a zeneszerzőtől, hogy azt miért tette bele. Pedig a műbe rejtett disszonancia kiemeli a benne rejlő harmóniát. Lényeg az, hogy a vélemények többsége szerint dallamos és jó vers. Nekem tetszett.
Üdv: FJ.
Kedves János akkor már megérte megírni. Tisztában vagyok azzal, hogy nincs olyan alkotás ami mindenkinek tetszik. Mi több, van ami nekem sem. 🙂
Üdv: Györgyi
Kedves Susanneköszönöm, hogy itt jártál. Örülök, ha tetszett amit itt találtál. 🙂
Kedves Gyöngyi!
Szerelmes életünk, szerelmes virágait, verseinkben lelkünk életképekké formázva nyújtja át az olvasónak, mi több a világnak. Versed harmadik sorában, mért ne történhetne meg az, amit megjelenítettél, azaz leírtál.
Elfogadtam úgy ahogy fönt leírtad, sőt, több hölgy ismerősömnek felolvastam telefonon, és egyértelmű volt az: "igen, a verssorban egy érzést érzékeltetett az költőnő, és az, miért ne történhetne meg, úgy ahogyan leírta." Ezek voltak a vélemények, s igazat adtam nekik.
Örültem annak, hogy végig követhettem a hozzászólásokat, és annak is, hogy versedet olvashattam.
Üdv. Inda.
Kedves Futóinda örülök, hogy több ember véleményét képviseled. Megnyugtat, ha többen is értik soraimat.
Köszönettel: Györgyi
Kedves Bödön ahogy nézem te el vagy szhállva magadtól. A magas lóról lehet nagyot esni. Nem hívtalak ide, magadtól jöttél, viszont távol is lehet maradni. Ami nem tetszik azzal nem kínzom magam. Ne olvass, ne fáraszd magad.
Giccs: Az általad említett példa téged minősít. Annak a kornak igenis egy gyöngyszeme volt a kézzel hímzett terítő. Szeretnék tőleg egy olyan munkát látni. Amíg nem vagy képes rá, addig ne taposd sárba őseink munkáját. Kiváncsian várom ezekután mikoör lesz a Matyóhímzés, vagy éppen a Herendi porcelánból is giccs a szemedben.
Üdv. itt meg én.
🙂 Csak jelzem, hogy majd leesek a székről, de ezerrel figyelek! Ennél netovább, mert akkor törölnöm kell! 🙂 Azt is megjegyzem, hogy inkább olvasnék csodás verseket, mint ezt a hiábavaló viaskodást. Szerintem mindketten jobban járnátok, ha ti is ezt tennétek. :)))
Nekem is van véleményem. Egy részét már elmondtam itt. Remélem, nem kell újabbat írnom!
Szia Kankalin! Egy irodalmi oldalon van annál nagyobb veszély is, mint hogy valakit megbántunk: ha sokakat félrevezetünk, ez még annál is gázosabb!!!:) Szeretettel: én
(Meggyőződésem, hogy ennek az oldalnak, más egyéb célok mellett az ízlés-formálás feladatát is magára kell/kellene vállalnia:)
Szia Kankalin, ez azért nem hiábavaló "viaskodás" és nem hiszem, hogy teljesen felesleges. Ha csak egy ember is elgondolkodik rajta, már megérte!!!:) – én
Sziasztok!
Olvasom a hozzászólásokat és Bödön utolsó bejegyzése nagyon elgondolkodtató: "van annál nagyobb veszély is, mint hogy valakit megbántunk: ha sokakat félrevezetünk" – elsősorban magát az alkotót.
Üdv.: Németh István
Köszönöm, István, jó tudni, hogy van valaki, aki ugyanígy látja!?) -én
Kedves Alkotók!
Az utolsó 6 hozzászólást személyeskedés miatt töröltem. Kérem, hogy tartózkodjatok a hasonló megnyilvánulásoktól!
Kankalin
Kedves Kankalin! Volt itt egy hozzászólásom, amit Neked írtam, s általánosságban beszéltem róla arról a felelősségről, ami mindannyinkat érint. Abban semmi "személyeskedés" nem volt!!! Miért törölted? Mások számára is érdekes lehetett! Erre válaszolt Német István, egyetértőleg. Ő is átérezte ezt a felelősséget. Az ő hozzászólását is törölted. Miért? És, bocsáss meg még egy kérdésért: miért nem törölted Szirják Gy. nekem írt válaszát: "látom, magas lovon ülsz…" Ez nem személyeskedés? Bocsáss meg, h ezeket felvetem. Szeretettel: én
Sziasztok!
Sajnálom szegény Györgyit, mert a hozzászólások már rég túlnőttek az ő alkotásán, külön fórumot érdemelne, általános dologról van szó.
József Attilának voltak gyengébb versei, a Napvilág oldalon nincsenek – a hozzászólások alapján.
Szólj szépet, s ne az igazat!
Kedves Györgyi!
Szépen tartottad a tizenketteseket és a ringásuk is jó. Egy pici bukfenc van a sorvégek U/U/-/-
strófánként visszatérő zárásában a második versszakban, ez elkerülhető. Alapvetően nem lóg ki nagyon, bár nem támogatja érzelmi töltetű váltás versen belül, amihez kapcsolható lenne.
Szerelmes, felfokozott érzelem táplálta, egyszerű nyelvezetű vers a tiéd.
A rímek, asszonáncok talán kevésbé hivalkodóak, vagy kiszólóak a versből, mint azt megszoktam hasonló témájú verseknél, de ott vannak a helyükön.
Szerintem írj bátran, bátrabban, több szabadsággal és keress az első, megalkotott "piszkozat" után, az első blikkre leírt főbb szavak helyére hasonló jelentésűeket, melyeket ritkábban használunk az élő beszéd során. Ez lehet az ízek fokozója a későbbiekben, mint egy jó házi leves esetében, ha azt válogatott alapanyagokból készíti a háziasszony. 🙂
Minden jót!
Mákvirág
Köszönöm, hogy itt jártál. Igyekezni fogok. 🙂
Üdv: Györgyi
Úgy néz ki, kedves Györgyi, hogy az egyik kedvencem leszel itt! 🙂
Nagyon szemléletes és különleges képekkel fűszerezed verseidet!
Szeretettel: dodesz
Kedves Györgyi!
Verseddel együtt a levegő is izzik, mégsem éget, hanem simogat.
Üdvözletem!