utána talán lesz jövő,
egy biztos, fürge, mint a gyík,
illan, tünékeny, libbenő…
Titkait, az akkor-t és a most-ot
nem szívesen osztja meg veled,
ott élsz benne, ott van körülötted,
úgy, hogy sokszor észre sem veszed.
Fogékonyság, jó szem, tiszta látás,
egy kis trükk és persze önmagad …
elkaphatod, mi folyton szökésben van
a végtelenből egy PILLANAT.
8 hozzászólás
És a pillanat maga a végtelenség!:) Hol és hogy lehet a határvonalat meghúzni? Néha el kell az embernek tűnődni ezeken a dolgokon! Tetszett, örömmel olvastalak újra! -én
Ez nagyon jó lett, kedves Gyömbér!
Jó is nagyon kotorásznunk a múltban, amit lencsevégre kaptunk…
Tetszett nagyon.
szeretettel
Ida
Kedves Gyömbér!
"elkaphatod, mi folyton szökésben van
a végtelenből egy PILLANAT."
Remek gondolat.
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Gyömbér!
Az élet pillanatok sokaságából épül fel. Az elmúlt pillanatok az emlékek, a jelen pillanatai a tevékeny dolgaink, és a jövő pillanatai a terveink, céljaink, de minden pillanat a miénk.
Tetszett a versed.
Örülök, hogy újra olvashattam tőled, bár egy kicsit szégyenlem is magam, hogy csak most.
Örültem neked.
Üdv: József
Szia harcsa!
Rendkívűl szemléletesen határoztad meg a pillanat mibenvalóságát.
De szerintem A pillanat, az túl hosszú idő!:)
Üdv.: dodesz
Pardon! Gyömbér! 🙂
De jó ez a vers Gyömbér!
Az utolsó sor nagyon megfogott.
Delory
olvastam, sok pillanatból lehet összarakni az Időt
túlparti